Kétség nem fér hozzá, hogy a szociáldemokraták igazat mondanak, és akár milliós tömeget is az utcára vihetnének, a közkegyelmi törvénytervezet ellen tiltakozó több tízezres tömeg tüntetéseire válaszolva.

De ahhoz sem férhetne kétség, hogy amennyiben Dragneáék potenciális tüntetői az utcára vonulnának, akkor néma tüntetést tartanának. Azt ugyanis nem tudom elképzelni, hogy vajon milyen jelszavaik lehetnének? Legfeljebb ilyesmiket skandálhatnának: „Nagykorruptak – takarodjatok a börtönökből!” „Bebörtönzött miniszterek, honatyák, ne foglaljátok el a tyúktolvajok helyét!” „Szabad lopást akarunk!” „Engedjétek ki a közpénzek lenyúlóit!” „A megvesztegetés nem bűn!”…

Normális ember pedig ilyesmit nem hangoztat – és ha hatalmon van, akkor sem nyíltan.

Persze a szociáldemokraták majd csak kitalálnak néhány hangzatos jelmondatot, többé-kevésbé szellemes rigmust, hiszen fantáziájuk kimeríthetetlen. A vasárnapi, bukaresti békés tüntetés után máris bányászjárásról és államcsínyről beszéltek – holott mindezt éppen ők „szabadalmaztatták” 1989 decembere után Romániában. Ezért nem is tartom kizártnak, hogy Ion Iliescu esetleg plágiummal vádolja meg őket.

Liviu Dragnea szerint a törvénytervezet ellen tüntetők egyszerűen nem engedik, hogy a kormány megvalósítsa a programját.

De hát a tüntetésen senki sem követelte, hogy a vonják vissza a béremelésre, a nyugdíjak növelésére, az adómentességre, a nagyobb ösztöndíjakra vonatkozó rendelkezéseket, és a Grindragnea kormányt sem akarták megbuktatni. A kormány tehát nyugodtan megvalósíthatja terveit, amelyekkel egyébként megnyerte választásokat.

A tízezrek olyasmi ellen tiltakoztak, ami nincs benne a kormányprogramban, és amit csak utólag „beemeltek” oda. Például, hogy az államot és így az állampolgárokat – a Szociáldemokrata Pártra szavazókat is – megkárosító tisztségviselők, politikusok, honatyák, egyik napról a másikra milliárdossá váló „üzletemberek” ismét szabadlábon élvezhessék a törvénytelenül megszerzett vagyonukat.

A tiltakozó tízezrek „csupán” ez ellen vonultak az utcára. És azért, hogy valósággá váljanak a kormányprogramnak azok a pontjai is, miszerint az új hatalom a legfőbb értéknek tekinti az igazságosságot, a hatalmi ágak közötti párbeszédet. Amit most éppen megszegni igyekszik azzal a próbálkozásával, hogy bűncselekményeket elkövető, a hatalomhoz vagy a hatalom érdekeltségi körébe tartozó politikusokra, üzletemberekre ne vonatkozzanak többé az ország törvényei. Pontosabban: hogy a törvényen kívüliségüket biztosító újabb törvényt fogadjanak el. Amelynek a kormány suttyomban, az igazságszolgáltatási szakértők véleményének kikérése nélkül próbálna érvényt szerezni.

Voltaképpen a tüntetők nem akartak mást, mint azt, hogy a győztesek tartsák tiszteletben saját programjukat. Úgy hogy tessenek csak nyugodtan bért emelni, nyugdíjat növelni…

A Dragnea és „kollégái” büntetlenségét biztosító jogszabályok egyébként szemben állnak az alaptörvénnyel. Nem vagyok alkotmányjogász, de jó a memóriám. És talán Liviu Dragnea és párttársai is jól emlékeznek rá, hogy – azóta már börtönviselt – korábbi pártelnökük, Adrian Năstase kormánya idején, 2002-ben egy közkegyelemre vonatkozó törvényt már elfogadott a Parlament (és nem a kormány, sürgősségi rendelettel!)

Az alkotmánybíróság ekkor több megjegyzést is fűzött a jogszabályhoz. Elmagyarázta, hogy a kollektív közkegyelemnél bűnvádi és szociális politikai megfontolások érvényesülnek, a nagyfokú társadalmi veszélyt nem jelentő, és a javulás útjára lépett bűnözők egy bizonyos kategóriájának esetében.

A mostani tervezet szerint viszont „nagyfokú társadalmi veszélyt” jelentő bűnözők is szabadlábra kerülhetnek, hiszen kiszabadulhatnak a börtönből súlyos bűntények miatt elítéltek is, amennyiben hatvan évnél idősebbek, vagy öt év alatti gyermekük van – ideértve a pedofilokat, az erőszakot elkövetőket is (hogy ne csak politikusokról legyen szó).

A taláros testület annak idején azt is leszögezte, hogy a kollektív közkegyelmet a parlament fogadja el, sarkalatos törvény útján – a kormány viszont most mindezt sürgősségi kormányrendelettel akarja keresztül vinni.

Ami persze érthető is, mert utóbbi esetében a jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően nyomban hatályba lép, az érintettek azonnal elhagyhatják a börtönt. A parlament által elfogadott törvényt azonban kihirdetése előtt megfúrhatja az alkotmánybíróság. Ez esetben pedig a szabadulásnak legfeljebb annyi esélye lenne, mint Quasimodónak hátúszásban.

Fotó: hotinfo.ro