A legutóbbi PISA-teszt óta kellő idő telt el ahhoz, hogy oktatási szakemberek kielemezzék az eredményeket. Amelyek az oktatási tárca értékelése szerint a romániai tanulók esetében jónak minősülnek. A szakminisztérium ezek szerint örvend annak, hogy tíz romániai tanuló közül négyen képtelenek értelmezni az elolvasott szöveget, vagy például nem találnak kapcsolatot az atmoszféra vastagsága és a légkörbe hatoló meteoritok elégése között. Boldogok, hogy az oktatás szempontjából Románia Európában az utolsó előtti helyen áll, csak Ciprust sikerült megelőznie, miközben a volt „béketábor” többi országa mind előttünk jár. Örvendetesnek találják, hogy a felmérésben részt vett mintegy ötezer romániai tanuló eredményei matematikában, olvasásban és természettudományokban is az átlagos szint alatt vannak.

Igaz, az oktatási minisztereknek voltaképpen fogalmuk sincs az oktatás helyzetéről, hiszen 1990 óta több mint húsz tárcavezető váltogatta egymást a miniszteri székben, alig volt idejük megmelegedni; többen közülük csak néhány hónapon át maradtak meg tisztségükben, de olyan is volt, aki alig egy, illetve két hétig maradt a tárca élén. Ennyi idő alatt pedig még az igen bonyolult ágazat legalapvetőbb problémáival sem lehet megismerkedni, megoldásukra pedig még csak gondolni sem lehet.

A miniszter urak azonban mindenképpen bizonyítani akarták, hogy dolgoznak, ezért mindenki hozzátette a maga privát elgondolását az éppen érvényben levő és időközben szintén megváltozott oktatási törvényhez, amely így meglehetősen ellentmondásosra, mondhatnánk „barokkosra” sikeredett.

Az 1995-ben elfogadott, oktatási törvény több mint hatvan alkalommal módosult. Andrei Marga például bevezette a nemzeti curricilumot, az elemi, gimnáziumi és líceumi oktatás alternatív tankönyveit, az évharmadok helyét pedig a félévek vették át. Ecaterina Andronescu számítógépekre bízta a líceumi felvételit követő iskolai helyek elosztást, nyolc osztályról tíz osztályra emelte a kötelező oktatást. Alexandru Athanasiu átírta az elemi és gimnáziumi oktatás curriculumát, majd Cristian Adomniţei törölte a „nemzeti curriculumot”, a miniszterségét pedig „megismétlő” Ecaterina Andronescu az érettségi vizsgák megszokott menetén módosított. A tárca élére kerülő Daniel Funeriu idején újabb oktatási törvényt fogadtak el, ennek értelmében bevezették az időleges felmérések rendszeresítését, a IX. osztály pedig átkerült a gimnáziumi oktatásba, egyben kötelezővé tették a tanítók felsőfokú végzettségét.

Ezt a törvényt 2011-ben három sürgősségi kormányrendelettel is módosították. Például visszavezették a rendelkezést, amely lehetővé tette az egyetemi rektorok számára, hogy akár honatyák legyenek vagy közméltósági tisztséget foglalhassanak el, az egyetemi tanárok annyi diákot készíthettek fel a doktorátusra, amennyit az egyetem szenátus jóváhagyott – a törvénnyel szemben, amely tanáronként nyolc doktoranduszban szabta meg a határt. Remus Pricopie 2014 nyarán sürgősségi kormányrendelettel kilencvenhét módosítást hajtott végre a törvényen. Közöttük volt a is, hogy a doktori iskolát látogatás nélküli tagozaton is el lehetett végezni, a települések polgármesteri az iskolák vezetőtanácsi tagjai lettek.

A törvénykezés kiszámíthatatlansága egyik fontos oka a Pisai-teszten elért rossz eredménynek, aminthogy az okok közé tartozik, az oktatás gyenge finanszírozása, a tanárok tekintélyének rohamos csökkenése, az oktatói munka társadalmi alábecsültsége is. Magyarán: a teljes oktatási rendszeren változtatni kell, átfogó koncepcióra, stratégiára lenne szükség, nem lehet beérni a törvények toldozgatásával-foltozgatásával. Az illetékeseknek végre fel kellene hagyniuk a hibák szőnyeg alá söprésének – mondhatnák úgy is, hogy a PISA-torony „kiegyenesítésének” – rendkívül káros gyakorlatával.

De ha jól belegondolok, az oktatási tárcának a PISA-teszt értékelésekor mégiscsak igaza volt. Hiszen ennyi következetlenség, fejetlenség, stratégiahiány közepette még az utolsó előtti hely is jó eredménynek számít.

Fotó. radiocluj.ro