Teljesen új arcát mutatta meg államfőnk, aki az utóbbi időben amolyan „iátékos Iohannisszá” lett (bocs, a kis szójátékért). Miután eddig azon volt, hogy ne hasonlítson „játékos elődjéhez”, most mindenben utánozza őt, bár a Traian Băsescu által kitalált „játékos államfő” szópárost inkább csak negatív értelemben használjuk.

Elődjéhez hasonlóan most már neki is mindenről van véleménye, mindenhez hozzászól, amolyan „leánykérő” szerepet is magára vállalt (államfőhöz nem illően), miniszterelnökre vadászva, feladatokat osztogat az igazságszolgáltatásnak, megdorgálja Justitia istenasszony romániai szolgálóit, meglovagolja a belpolitikai botrányokat, és véleményét ugyanúgy változtatja, mint elődje, legfeljebb csak whiskyt iszik kevesebbet.

Miután nem sikerült összehoznia „saját kormányát”, technokrata kormányt akart, s amikor az megvolt, akkor meg politikusokból álló kormányt szeretne, méghozzá politikus miniszterelnökkel az élen. Meg is mondta kerek-perec Dacian Cioloşnak, hogy ha a választások után is kormányfő akarna lenni, akkor lépjen be a Nemzeti Liberális Pártba, de legalább is „rokonszenvezzen” vele. Dacian Cioloş viszont – romániai politikusokra nem jellemző módon –, ígéretét betartva egyikre sem hajlandó, a nemzeti liberálisoknak pedig rajta kívül nincs megfelelő emberük a kormányfői tisztségre.

Aztán odacserdített a szociáldemokratáknak is, kijelentve, nem nevezne ki olyan kormányfőt, akit elítéltek, vagy aki ellen bűnvádi eljárás folyik. Ez nagyon helyes álláspont – kíváncsiak vagyunk, mit tesz majd a választások után, a jelenleg körvonalazódni látszó szociáldemokrata győzelem esetén.

Sebastian Ghiţa Laura Codruţa Kövesit célzó „önfeljelentését” követően nyomban utasítást adott Románia főügyészének, hogy oldja meg „minél gyorsabban” a korrupció elleni ügyészség főügyészének dossziéját. Államfőnek ezt sem igen illik megtennie, nem is csoda, hogy az ügyészség felháborodottan közölte, a főügyész úr nem befolyásolható. Amint az ugye, tudvalevő tény…

Plágiumügyben is kategorikusan nyilatkozott: aki plagizált, annak mennie kell tisztségéből. Álláspontként ez is tökéletes. Csak nem érteni, miként maradhatott meg jó időn át meg a kormányban az ugyancsak plagizáló Gabriel Oprea és Petre Tobă.

Laura Codruţa Kövesi állítólagos plagizálási ügyében egyébként Klaus Iohannisnak nem a főügyészt kellett volna zaklatnia, hanem mondjuk az oktatási minisztériumot, vagy éppenséggel az Egyetemi Címeket, Okleveleket és Bizonyítványokat Hitelesítő Országos Tanácsot, a vizsgálatok beindítására.

Igaz, Iohannis azonnal azzal takarózott, hogy Kövesi ügye csak véletlenül merült fel, ő tulajdonképpen az 1989-es események és a bányászjárások ügycsomójának megsürgetését kérte.

Ügyes kis csel ez, amivel a közvélemény előtt jogossá tette beavatkozását a főügyésznél, hiszen ki ne szeretné már hivatalosan is feltárni – és megbüntetni – az évtizedeken át büntetlen bűnösöket. Lám csak, rövid bukaresti politikai tapasztalata után államfőnk kezd már vérbeli román politikussá válni.

Abban viszont még csak reménykedhetünk, hogy játékossá válva végül is nem merül el elődje politikai bokarugdosásának posványában.

Fotó: dantomozei.ro