Derült égből villámcsapásként hathatott a liberálisokra, hogy lemondott a párt társelnöke, Vasile Blaga. Nem csupán a demokratákat sújtotta a politikai mennykő, a nemzetieknek sem eshetett jól az áramütés: hirtelen stratéga és kampányfőnök nélkül maradtak. Akinek tapasztalatára, kapcsolati tőkéjére pedig nagy szükségük lenne, hiszen – eltekintve az általuk megrendelt közvélemény-kutatástól – minden más felmérés katasztrofális eredményt jelez előre a decemberi választásokra. Miközben a nemzeti liberálisok ötlettelenül ötölnek-hatolnak, hetet-havat összehordanak a választási előkampányban – amely érzésem szerint erőteljesebben befolyásolja a választókat, mint maga a hivatalos kampány –, még kampányfőnök után is kellett nézzenek. Nem lehettek túlságosan boldogok, amikor rájöttek, a Buldog, Blaga pótolhatatlan, ám váratlan helyről érkezett a segítség.

Hirtelen aktivizálta magát a mulya államfő, játékos elnökként tűnt fel a politikai porondon. Két nap alatt négy fontos kijelentést is tett, többet, mint eddigi elnöksége alatt összesen. Fel is kavarta a hazai belpolitika állóvizét. A nagy ellenfél, a szociáldemokrata pártelnök rögtön alkotmánysértést kiáltott. Csatlakozott Liviu Dragneához a volt miniszterelnök Victor Ponta is, aki eszünkbe juttatta, hogy hasonlókat mondott Traian Băsescu exelnök is, amiért felfüggesztették.

De mit is mondott Iohannis?

Először azt, hogy ő nem fog pártfüggetlen miniszterelnököt kinevezni, mert politikai kormányt akar. Ezt az államfő törvényesen kijelenthette, ám ha így cselekszik, nem lesz korrekt. Ugyanis az a jövendő kormányt alakító párt vagy pártkoalíció dolga, hogy pártkatonát vagy technokratát jelöl a kormány élére. Az is megtörténhet, hogy csupán egy pártonkívüli miniszterelnök közös támogatásában tudnak megegyezni.

Hogy nem véletlenül tette ezt a kijelentést Iohannis, arra második kijelentése utal. Az államfő kvázi felszólította Dacian Cioloş miniszterelnököt, hogy ha kormányfő akar lenni december 11. után is, akkor iratkozzon be valamelyik pártba vagy legalábbis nyilatkozzon arról, hogy melyik párttal szimpatizál. Túl azon, hogy ez a felszólítás azt juttatja eszünkbe, hogy a Szovjetunióban is kétlépcsős volt az állampolgári nevelésből írt rögtönzés kérdése (Ki a példaképetek? Miért éppen Sztálin elvtárs?), Iohannis is nyilván a Nemzeti Liberális Pártra utalt, kijelentése törvénytelen, sőt, antidemokratikus. Azt a korszakot juttatja eszünkbe, amikor a szakmai előmenetel feltétele nem a tudás volt, hanem a Kommunista Párthoz való tartozás és hűség.

Iohannis nyilván a Dacian Cioloş népszerűségét szeretné teleportálni a Nemzeti Liberális Pártra, ez a szimpátia azonban azonnal eltűnne, ha a miniszterelnök eddigi nyilatkozatai ellenére, melyek szerint nem lesz egyetlen politikai pártnak sem a tagja, beállna a liberálisok táborába.

Klaus Iohannis harmadik kijelentése noha nem törvényes, teljesen korrekt. Figyelmeztetett, hogy nem nevez ki olyan miniszterelnököt, aki ellen bűnvádi eljárás folyik, aki korrupt, aki esetében az összeférhetetlenség gyanúja áll fenn, akit elítéltek. Noha ilyen törvényes előírás nincs, kellene lennie, mert ez egészen természetes követelmény egy kormányfővel szemben. Milyen kár, hogy amikor Iohannist megválasztották kvázimessiásnak, nagyszebeni háza miatt bírósági eljárás folyt, összeférhetetlenség gyanújában állt, igaz – noha alapfokon pert vesztett – nem ítélték el! Ha ez nem így lett volna, ma a korrupcióellenes harc Szent Györgyeként tisztelhetnénk. Így csak a nemzeti liberálisok önkéntes kampányfőnökeként tekinthetünk rá.

Negyedik kijelentése miatt azonban minden bűne meg van bocsátva, hiszen igen okosan azt mondta: tiszteletben fogja tartani a többség akaratát, amelyet a választások nyomán ismerünk meg.

És ez némileg megnyugtató. Hiszen már-már hajlamosak voltunk azt hinni, hogy az idei parlamenti választási kampány a parlamentarizmus, a demokrácia legmagasabb fokú szerveződése ellen szól. A harc a miniszterelnöki tisztségért dúl, ebbe a csatába szállt be Iohannis, úgy taktikázva, hogy ha már kevés az esély az Én Parlamentem felállítására, maradjon legalább az Én Kormányom a helyén. Iohannis most ezen dolgozik, s segítőtársa lehet a Korrupcióellenes Ügyészség, az is maradhat, ha vezetőjét, Laura Codruţa Kövesit nem temeti el a plágiumbotrány.

Iohannis munkáját nehezíti, hogy ha továbbra is látványosan kampányolni fog a nemzeti liberálisok mellett, a párt bizalmi indexe tovább zuhan majd. Mert noha Alina Gorghiu és csapata is alulteljesített, a Nemzeti Liberális Párt zuhanásának oka Iohannis maga.

Fotó: YouTube