Victor Ponta exminiszterelnök, a Szociáldemokrata Párt volt elnöke szemmel láthatóan nehezen viseli saját egyre inkább növekvő népszerűségét és pártja bizalmi indexének növekedését. Előbbit Klaus Iohannis elnök alkalmatlanságának köszönheti, utóbbiért miniszterelnökként sokat tett. Ennek ellenére – rebesgetik, hogy valamiféle szociáldemokrata–liberális paktum eredményeként – eltávolították a párt éléről. Gyanúsított nem lehet pártelnök! – harsogták a hazai média vuvuzelái, miközben hozsannáztak a hivatásos harsonások, dicsőítve a már (igaz felfüggesztett) börtönre ítélt új pártelnököt, Liviu Dragneát.

Victor Pontának minden esélye megvolt és meg is maradt arra, hogy visszatérjen a nagypolitikába. A Kis Titulescu becenév, megkopott nimbusza ellenére is, mindmáig illett rá. Mindmáig, mert az utóbbi napokban alaposan kibillent européer politikusi szerepéből.

A sajtó már egy héttel ezelőtt elkezdett cikkezni arról, hogy Ponta átigazolna a Szociáldemokrata Pártból a nacionalista Egyesült Románia Pártjába, ahol váltaná is az elnöki tisztségben annak magyargyűlölő, ám egy szélsőbaloldali politikai alakulat igazgatásához nem kellően karizmatikus vezetőjét, Bogdan Diaconut. A hír még azok számára is hihetetlen volt, akik rég tudják, hogy a hazai politikai életben bármi megtörténhet. Ponta félszájjal cáfolta ugyan az értesülést, ám ugyanakkor meglepő kijelentést is tett. Kimondta, hogy szerinte szükség van egy nacionalista pártra Romániában. „Modern, szélsőségektől mentes nacionalista pártra gondolok. Nem vagyunk Le Penék helyzetében, mert nincsenek nálunk migránsok” – magyarázta furcsa gusztusát Ponta. Nekem meg azonnal az jutott eszembe, hogy mi, magyarok viszont itt vagyunk, az antiszemitizmushoz pedig zsidókra sincs szükség.

Az új nacionalista alakulat, az Egységes Románia Pártja (PRU) a Nagy-Románia Párt (PRM) egykori tagjaiból és a korrupcióval vádolt jelenlegi parlamenti képviselőkből verbuválódna, akiket saját pártjuk többé már nem indítana. Már ez vonzó lehetőséget jelenthetne Pontának, de többről van itt szó!

Victor Ponta elismerte, hogy az ERP alapító elnökét, a magyargyűlölő Bogdan Diaconut ő fedezte fel, az illető neki köszönheti az ismertségét, és ma is ellátja őt hasznos tanácsokkal és ötletekkel. A volt miniszterelnök arról is beszélt, hogy Diaconu valóban túltolta a magyarellenesség szekerét, ekkor kellett távoznia a még Ponta vezette Szociáldemokrata Pártból, de azóta megváltozott.

Ennek azonban ellentmond, hogy Diaconu legutóbbi törvényjavaslatával azt kívánta elérni, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget helyezzék törvényen kívül, és nyilvánítsák terrorista szervezetnek. Diaconu tehát következetes maradt, sovén propagandával akar szavazókat megnyerni a szélsőjobbról és szélsőbalról.

Az utóbbi időben a Liviu Dragnea féltékenysége és hatalomvágya miatt vakvágányra kényszerített Victor Ponta úgy taktikázhat, hogy ha a PRU átlépi a választási küszöböt, a szociáldemokratákat támogatná, így biztosan kormányt alakíthatnának. (A liberális Cãlin Popescu Tãriceanu jellemének próbája lehetne, hogy társulna-e egy ilyen szörnykoalícióhoz.) Továbbá Ponta arra gondolhatott, hogy rövidebb úton kerülhetne be a nagy PSD csúcsvezetésébe a szövetséges zsebpárt elnökeként. Gabriel Oprea a példa rá, milyen azonnali – szerencsétlenségére rövid távú – előnyökkel járhat ez a szerep.

Vasárnap este ismét meglebegtette távozásának lehetőségét a Szociáldemokrata Pártból Victor Ponta. A PSD házitévéjében, az Antena3 hírtelevízióban azt mondta: csak Liviu Dragnea pártelnökön múlik, hogy átigazol-e vagy sem az Egyesült Románia Pártba, amelynek – hangsúlyozta – létrejötténél ott bábáskodott.

Mivel vasárnap az ország ismét futball lázban égett, a labdarúgásból kölcsönözte hasonlatát is: „Ez az edző döntése. Együtt hozzuk meg a döntéseket, és bármikor kölcsönadhat. Ha van egy olyan játékosa, akinek nincs helye a csapatban ahelyett, hogy a kispadon vagy a lelátón tartaná, jobban teszi, ha engedi egy másik csapatnál játszani, és akkor tér vissza, amikor szüksége lesz rá” – érvelt Ponta.

Lehet, hogy sokak számára meggyőző volt. Én csak arról győződtem meg, hogy a hajdan tehetséges politikusként indult Victor Ponta is csak kispályás.

Fotó: mihaipalsu.wordpress.com