Unalmas ez a kampány – mondják itt is ott is a lehetséges választók, közülük néhányan legyintenek is. Ők azok, akiket nem sikerült felrázni, akik távol maradnak vasárnap az urnáktól. Közben szerencsére történnek előremutató dolgok is. Például Brassóban.

Brassó és Sepsiszentgyörgy jelenlegi polgármestere, valamint a Kovászna Megyei Tanács elnöke elérkezettnek látták az időt, hogy a választási kampányában ne csupán a városuk, a megyéjük fejlesztéséről beszéljenek, hanem az azt még inkább szolgáló regionális fejlesztésről. És nem csak úgy, a levegőbe, hanem a legalább két, de akár négy megye legfontosabb infrastrukturális beruházásának, a brassói nemzetközi repülőtérnek a konkrét megvalósíthatóságáról, közös anyagi felelősségvállalással.

Mivel a brassói sajtótájékoztató a kampányban zajlott, a három elöljáró egyúttal egymás támogatásának is jelét adta, noha az országot lefullasztó etnikai szavazás korparancsának megfelelően ezt legalábbis a brassói polgármesternek kockázatos lehetett volna megtennie. De megtette.

A brassói polgármester soha nem ódzkodott attól, hogy a Cenk alatti város magyar polgárai iránti tiszteletét és megbecsülését kifejezze. Az erdélyi nagyvárosok román polgármesterei közül elsőként és egyedüliként vett részt a március 15-i gálaműsoron, mondta el gondolatait az interetnikus kapcsolatok fontosságáról. Noha Brassó lakosságának kevesebb mint tíz százaléka magyar, nem habozott három nyelven kiiratni a település nevét a város határán, amikor pedig a felirat színesfém-betűit ellopták, ízléses műanyagbetűkre cseréltette, hogy ne éktelenkedjen hibásan, sértően a német vagy magyar helységnév.

Brassóban nem kell attól tartania a polgármester-jelöltnek, hogy elveszíti a választást, ha kiderül, őt a magyarok is támogatják. Városfejlesztési terveit a magyarokkal együtt kívánja megvalósítani, megszólítja őket és figyel a kívánságaikra. Nem fél a választások előtt hat nappal leülni a székelyföldi vezetőkkel egyeztetni, és nem érzi szükségét, hogy hangsúlyozza: az a föld... Úgynevezett...

A székelyföldi vezetők okosan és felelősen kapcsolódnak be egy olyan regionális terv megvalósításába, amely a közös érdeket szolgálja. Amely gazdasági érdek, amit nem írhat felül semmilyen etnikai megfontolás.

A Brassó megyei RMDSZ pedig megfontoltan, az előnyöket és hátrányokat mérlegelve, nem indított saját polgármesterjelöltet, hanem nyíltan támogatja a román jelöltet. Megteheti, hiszen már bizonyította nyitottságát a magyarság gondjainak orvoslása iránt, s megteheti, mert a jelölt így sem veszít román támogatókat, a magyar kártya kijátszása Brassóban nem nyerő, ellenkezőleg elbukott betli.

Lám, egy szükséges és megvalósítható terv hogyan avatja fontossá a sokáig érdektelennek, fölöslegesnek látszó választási részvételt. A brassói magyarok a román polgármesterjelölt támogatásával egy közös regionális projektre voksolnak, amely egy hosszú távú és szerteágazó gazdasági összefejlődést eredményezhet.

A sepsiszentgyörgyi, Kovászna megyei románok is elfogadhatják a város és a megye vezetőjét sajátjuknak, hisz az ők az etnikai korlátokat ledöntő együttműködésre már készek.

A brassói példa sikere természetesen azon is múlik, hogy mit szól mindehhez Bukarest. Talán az lenne a legjobb, ha nem szólna semmit.