Romániában igazán érdemes közpénzeket lenyúlni, európai alapokat eltéríteni, erőművek „okos fiúiként” panamázni az elektromos árammal – egyszóval: lopni. Mindezt éveken át lehet büntetlenül folytatni, ez alatt az ügyes(kedő) ember akkora vagyont gyűjthet össze, hogy az a néhány év börtönbüntetés igazán megéri.

És ha a szorgalmas tolvaj szorgalmas marad a börtönben is, részt vesz a kulturális tevékenységben, előadásokat tart a becsületesség előnyeiről, beszáll a faliújság szerkesztésébe vagy egyenesen könyvet ír, akkor jelentősen csökkentik börtönidejét, büntetése végén pedig sok kötetes híres íróként szabadulhat. Jelenkori börtöníróink bebizonyították az egy-egy kötettel éveken át elbabráló „külső” tudósok, írócskák előtt, hogy nem ördöngös dolog két-három hét, maximum egy hónap alatt kihozni egy könyvet.

Ez még mindig a legrosszabb eset. Mivel derék politikusaink köreiben nem kis felháborodást keltett, hogy börtönbüntetésre ítélik tolvaj, vagy előzetes letartóztatásba helyezik lopással megvádolt kollégáikat, az utóbbi időben az Országos Korrupcióelleni Igazgatóság legtöbbször csak házi őrizetbe vagy bírósági felügyelet alá helyezi őket.

A lefülelt vagy még csak gyanúsított tolvajnak attól nem kell tartania, hogy az állam az okozott kár fejében lefoglalja megszerzett vagyonát, amelyre fáradságos munkával és nagy költséggel tett szert. Drága pénzeket fizettek hamis örökösödési papírokért, jattokat osztogattak a számukra kedvező, trükkös licitációkat kitaláló állami méltóságoknak, fantomcégeket üzemeltettek, ügyvédeket szerződtettek le kemény honoráriumért, akik kitalálták, miként lehet törvényesen törvényt szegni… Mire ugyanis az állam megtalálja a törvénytelenül szerzett vagyonok visszaszerzésének módszereit, addig az illegális értékeket régen el lehet adni cinkosoknak, rá lehet íratni távoli rokonokra, Tamara nagynénikre.

A házi őrizet pedig – főleg a börtönbüntetéshez képest – maga a megvalósult paradicsom. Ezt bizonyítja Elena Udrea példája is: a volt miniszterasszony Bukarest „úri, északi negyedében”, állítólag havi 2000 dollárért bérelt pompás lakásában eltöltött házi őrizetének sanyarú hetei során például rendszeresen sportolt, zenét hallgatott, tévézett, újságokat olvasott, internetezett, barátokat fogadott, és nem is akárkiket: még a volt államfő, Traian Băsescu is meglátogatta, aki Elena Udrea „bűnbeesése” után következetesen kiállt az általa korábban védelmezett román igazságszolgáltatás ellen. Udreának a beszerzéssel, főzéssel sem volt gondja, édesanyja elkészített számára mindent, amire csak gusztusa volt. A luxusnegyedhez két uszoda, szauna, masszázs- és fitnessterem tartozik. Elena Udrea a negyedben lakók óhajait teljesítő cég szolgáltatásaiban is részesült.

Ez már igazi úri életmód, ráadásul a naccsasaszony most már szabadon jöhet-mehet, a házi őrizetet bírósági felügyeletre enyhítették. Hát nem érnek meg ennyit az elfogadott csúszópénzek, a zsebrevágott európai összegek, egy fél áron megvásárolt tengerparti villa?

A kókler Pál herceg házi őrizetében nemrégen adott pompázatos fogadást hatodik évét betöltő fia, Károly Ferdinánd tiszteletére, a lakoma tetőpontját egy óriási torta jelentette, tetejében a hercegfi marcipánból megformázott alakjával. Egyelőre ezzel lakol a băneasai farm törvényellenes „megörökléséért”…

Az UTI vállalat tulajdonosa, Tiberiu Urdăreanu egyik mulatságot a másik után adja házi őrizetében, ezek egyikén legutóbb a nála semmivel sem jobb Viorel Cataramă is részt vett. Egy romániai tévé szerint ilyen alkalmakkor a legfinomabb ételeket eszik, a legnemesebb italokat isszák, drága szivarokat szívnak. Kemény büntetés ez bizony, egy zsíros önkormányzati megrendelés fejében kifizetett 7 millió lejes csúszópénzért.

A többi pedig már a védőügyvédek dolga, akik aztán minimális rafinériával elérik, hogy a perek időtlen időkig elhúzódjanak. A „luxusbörtönökben” eltöltött idő ugyanis, kedvezőtlen ítélet esetén, egy az egyben beszámít a kiszabott büntetésbe!

Fotó: citytravels.ro