Kedves barátunk, Lucian Mândruţă!

Noha Vadim örökösei azonnal elkezdték sikítozva-sápítozva, guvadt szemekkel öklüket rázni felénk, tiszta szívvel válaszolok felkérésére: nem az én nevemben hőbörögnek, cselekszenek az erdélyi magyar szélsőségesek, még csak nem is a mi érdekünkben. Ellenkezőleg! Akkor is, ha nem vagyok teljesen bizonyos abban, hogy az a szegény szerencsétlen B.I.A. valóban képes lett volna pokolgépet összerakni és azt felrobbantani Kézdivásárhelyen, a kisvárosban, ahol a lakosság kilencven százaléka magyar. Hogy jártatta a száját? Meglehet. A szélsőségesek legfőbb fegyvere. Nem vagyok teljesen bizonyos abban, hogy B.I.A. terrorista, noha sikerült levegőbe repítenie a többség-kisebbség viszonyát.

A december elsejét megelőző napokban gyakran volt az az érzésem, hogy sokaknak az az érdeke, hogy pattanásig feszüljön a húr Székelyföldön – amely mellékesen legyen mondva: létezik és Romániában található. Erre utalt az Új Jobboldal készülődése, az, hogy a sepsiszentgyörgyi városi tanácsban ezúttal nem fogadták el a szélsőségeseket elítélő nyilatkozatot, hogy furcsa mód őrségváltás közben a kovásznai megyeszékhelyen az ismeretlen román katona szobránál elhelyezett román lobogót máig ismeretlen tettes(ek) székely zászlóra cserélték. Némiképp megnyugtatott, hogy a mintegy ötven Új Jobboldal szimpatizáns ezúttal nem követelte, hogy zsuppolják ki a magyarokat az országból.

Ám ez sajnos csak a vihar előtti csend volt. Megérkezett ugyanis a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) közleménye, amely szerint Kézdivásárhelyen akart robbantani a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom helyi vezetője, B.I.A., akit őrizetbe vettek (szerdán harminc napos előzetes letartóztatásba is helyeztek.)

Noha számos logikai bukfenc van a DIICOT közleményében és az akció időpontja, mikéntje is kikezdhető, fölösleges lenne mentegetni a szélsőséges fiatalembert. Ismétlem: nem az én nevemben, nem a mi érdekünkben cselekedett. Meggyőződésem, hogy a szélsőségeseket nem lehet két csoportra osztani: a mi szélsőségeseinkre, akik mégiscsak a mieink és az ők szélsőségeseire. Az egyik oldal utálata a másik iránt a másik oldal számára biztosítja az energiát és a muníciót, hogy gyűlölködhessen.

A hazai nyomozóhatóságoknak azonban elegendő bizonyítékot kell szolgáltatniuk az igazságszolgáltatásnak, hogy B.I.A. valóban terrorista, nem csak egy zavaros eszméktől megszédült vadmagyar. Amint az is a nyomozóhatóság kötelessége, hogy megtalálja és bíróság elé állítsa azt a gazfickót, aki a zászlócserét végrehajtotta, illetve azokat is, akik ezt a provokációt kitervelték. Az igazságszolgáltatásnak pedig szigorú ítéletet kell hoznia mindkét esetben. Noha számos jel erősíti aggodalmaimat a hazai igazságszolgáltatás pártatlansága iránt, a helyzet van annyira komoly, a politikai helyzet pedig annyira új, hogy a bírák korrektül mérlegeljenek.

Az idei december elseje talán nyugodtabban telt volna, ha a tavalyi incidensek után nem döntenek úgy, hogy az Új Jobboldal uszításaira nem elegendő bizonyíték a filmfelvétel, a Kézdivásárhelyen kitűzött fekete zászlók sem (törvény)sértőek. Mindkét szélsőséges csoport mást is sért(ett) nem csak a közízlést.

A keddi incidens mindenképpen a(z erdélyi) magyarság kárára van, kárára lesz. Ha beigazolódik, hogy B.I.A. robbantani akart, akkor nagyon nehéz lesz visszaverni azokat a vádakat, hogy a magyarok nemcsak nácik, hanem terroristák is, ami a mai helyzetben a legsúlyosabb vád, amely felhasználható minden jogos követelés elutasításához és a meglévő jogok visszavonásához. Ha valamilyen csoda folytán B.I.A.-nak sikerül bizonyítania, hogy mégsem terrorista, a gyanút már nem sikerül eloszlatnia, s a gyanú nemcsak rá, hanem az erdélyi magyar közösségre is rávetül. Tesznek róla, hogy rávetüljön azok a média manipulátorok, akik már kedden este azt írták, magyarok akartak románokat felrobbantani vagy azt, hogy több ezer áldozatot szedhetett volna a jobbára 3-as és 2-es fokozatú pirotechnikai eszközökből összetákolt pokolgépnek. Noha a DIICOT közleményben csak az áll, hogy több tucat ember megsebesítésére lett volna alkalmas.

Nem tesz jót, ami történt, a sepsiszentgyörgyi magyar–román kapcsolatoknak sem, amelyek az elmúlt időszakban egyre őszintébbé és konstruktívvá váltak.

Harmadszor is leírom, nyomatékosítom: a magyar szélsőségesek nem az én nevemben cselekednek, azt is tudom, a román szélsőségesek sem a románok nevében, még csak nem is a mi érdekünkben. A mihasznákból kizárólag a sötét erők húzhatnak hasznot.

Kedves barátunk, Lucian Mândruţă! Ez a válaszom a felszólító levelére, amit azokhoz a magyarokhoz írt, akik „nem akarnak bombát robbantani”.

Fotó: nethuszar.ro