Szerdán hajnalban véget ért a világ legnagyobb tehetségkutató műsora, az amerikai elnökválasztás. Hat milliárd dollárba került, ennyit költött a két döntős, Barack Obama és Mitt Romney, hogy rajongóik tábora eldöntse, ki az, aki a világpolitika X-faktora, A Hang, a Megasztár.

A szakértők a show ideje alatt sokat fanyalogtak, méltatlankodtak, tamáskodtak. A világ legerősebb országában két harmatgyenge jelölt verseng, hogy eldöntsék, kinek az elnökké választása jelent kisebb katasztrófát – mondták. "Obama nem érdemli meg a győzelmet... de Romney sem!" – hümmögték
A társadalomkutatók a médiaközpontú demokrácia visszasságairól értekeztek, rezignáltan állapították meg, hogy az olyan feltételeket támaszt a politikusokkal szemben, amelyek a decens, talpraesett, de főleg józanul gondolkodókat távol tartják ettől a hivatástól. A kampányelemzők kimutatták, hogy Obama is Romney is a cél szentesíti az eszközt elvét követi, hirdetéseik tele voltak csúsztatásokkal, sőt hazugságokkal is, és könnyedén változtatták a véleményüket.

Eközben a médiaközpontú demokrácia legfontosabb szereplői, a sajtó, a péeresek igyekeztek meggyőzni Amerikát és a világot, hogy a jelölt két nagyszerű ember: barátságosak, intelligensek, önzetlenek és mindenekelőtt családszeretőek. Aki a családját szereti rossz elnök nem lehet. Mivel nincsen rózsa tövis nélkül, ember hiba nélkül, ezért a kampánystábok felfedték a jelöltek legnagyobb jellemhibáit is: Obama sokáig dohányzott, Romney pedig egy családi kirándulás alkalmával egy dobozba tette, és autója csomagtartójára kötözte fel a kutyáját.

Az amerikai választókat, akik kilencven százalékának útlevele sincs – velünk ellentétben – elsősorban az érdekelte, hogy mi lesz az Egyesült Államokkal. Nos, mindketten azt akarják, hogy az Egyesült Államok megmaradjon szuperhatalomnak, ezt a pozícióját a gazdasági válság ne veszélyeztesse. Komoly különbségek ennek a megvalósításban mutatkoztak a két jelölt közt. Romney azt ígérte, hogy nagyszabású adócsökkentést vezet be, így pörgeti fel a gazdaságot és óva intett a szocialista úttól, amely szerinte a legvidámabb barakkig vezetné az amerikaikat. Obama szerint ugyan az állami kiadásokat vissza kell fogni, de szerinte az ország csak akkor lehet sikeres, ha jelentős állami beruházásokat hajtanak végre az oktatásban, a kutatásban és az infrastruktúra korszerűsítésében.

A kampánystábok döntetlenre hozták a versenyt, végül az égiek is segítettek dönteni az amerikaiaknak. A New Yorkot sújtó, emberemlékezet óta nem látott hatalmas hurrikán megtépázta Romney republikánusokra kötelező klímaszkeptikus imidzsét. Ez volt egyébként a jelöltek külpolitikai vizióit tekintve talán az egyetlen lényeges különbség. (Obama és Romney sem akart katonai beavatkozást Szíriában, mindketten elsősorban szankciókkal és tárgyalásos módszerrel próbálnák megoldani a válságokat, ha rajtuk múlik, akkor nem fog az iraki vagy az afganisztáni háborúhoz hasonló újabb katonai konfliktusba bonyolódni az Egyesült Államok.)

Barack Obama viszont sokkal inkább hajlik a klímaváltozás elleni átfogó küzdelemre. És még egy apró különbség: a demokrata jelölt Európát partnernek tekinti, míg Romney az öreg kontinenst egyszerűen lesajnálta. Az amerikai elnök hozzállása pedig sokat nyom a latban, amikor az EU válságmenedzselési sikeréről van szó. Obama megválasztása már szerdán hajnalban megnyugtatta a tőzsde- és pénzpiacokat, erősödött az euró a dollárral szemben.

A legfontosabb kérdés a legerősebb állam legerősebb emberének megválasztása után természetesen az, hogy mi lesz a világgal? Nos, előreláthatóan semmi sem változik. De a krízishelyzetben ez is kecsegtető.

Az ukrajnai és amerikai választások tehát lejártak. Érdemes és szükséges volt figyelnünk azokra, mert pénteken nálunk is indul a kampány. Az erdélyi magyarság számára is az lenne az eredmény, ha minden maradna a régiben, maradna a parlamenti képviselet, amely bele tud majd szólni az esedékes alkotmánymódosításba, a területi újrafelosztásba. Ehhez nincs szükség az amerikai kampányhoz hasonló show-ra, az Egyesült Államokban is szinte fölöslegesen fecséreltek el a médiaközpontú demokrácia hívei hat milliárd dollárt.

De az amerikai szavazók lelkesedésére, demokrácia melletti elkötelezettségüket bizonyító voksolási kedvére az erdélyi magyaroknak is szükségük lesz.