A hazai, román vagy magyar közvéleménykutató felmérések egyaránt azt mutatják, hogy az RMDSZ túllépi az öt százalékos küszöböt és bejut a parlamentbe. Egyértelmű viszont, hogy ez a becslés nem jelentheti azt, hogy immár karba tett kézzel lehet ülni, hiszen több mint valószínű, hogy a társadalom jelenlegi politikai kettéosztottsága jóval több román választót visz az urnák elé, mint eddig, és ez a tény módosíthatja a magyar választási részvétel százalékarányát. Következésképpen a cél egyértelmű: abszolút számokban is növelni kell a romániai magyar választók részvételét a decemberi parlamenti választásokon. Mindezt csak közvetlenül a közösségekben végzett, erőteljes mozgósító kampánnyal lehet elérni, amely újból napvilágra hozza, hogy a parlamenti részvételnek vagy a kormányzati szerepvállalásnak az elmúlt években milyen nélkülözhetetlen szerepe volt abban, hogy a romániai magyarság mindennapi életének létfeltételei jó irányban változzanak.

A nagyközönség kevésbé érzi azt, hogy elméleti szinten az RMDSZ-politika hogyan mozdult el az egyéni jogoktól a kollektív jogok irányába, amit már uniós színtéren is sikerült adott mértékben kódifikálni, mint ahogyan az érzelmi szinttől eltekintve az önrendelkezés és az autonómia kérdéseinek a változásai is leginkább a közigazgatás testületeinek és tisztségviselőinek a körében válnak nyilvánvalóvá. Azt viszont majd mindenki érzi, ha sikerül felújítani egy iskolát, egy óvodát, egy templomot, ha kisebb-nagyobb települések infrastruktúrája látványosan javul, ha adott helységekben sikerül a beruházásokat élénkíteni, ha a magyar vagy magyar többségű, netán kisebbségű önkormányzatoknak központi költségvetési pénzek bevonásával olyan jól működő rendszereket sikerül kiépíteni, amelyek elősegítik a helyi erőforrások felhasználását. Mint ahogyan egyértelmű az is, hogy a kulturális és hagyományőrző rendezvénynek az az áradata, amely immár nem csupán a Székelyföldre, hanem egyre inkább a szórványra is jellemző, az RMDSZ következetes támogatása nélkül elképzelhetetlen lenne.

Ugyanakkor minden érdeklődő romániai magyar felfigyelhetett arra, hogy a tulajdon-visszaállítási folyamatok még korántsem lezártak, sőt mi több, jónéhány esetben keményen kell tartani a hátat ahhoz, nehogy visszaforduljanak, mint ahogyan az is széles körben ismert, hogy az RMDSZ következetes politizálása és állásfoglalásai nélkül a régiók újrafelosztása már bekövetkezett volna a romániai magyarság hátrányára.

Anyagi erőforrások nélkül nincs fejlődés, intézményes romániai érdekképviselet, kellőképpen hatékony politikai-jogi háttér nélkül megállhatnak az előremutató nemzetiségi folyamatok, bármikor csorbulhatnak a már kivívott nemzetiségi jogok, a politikai küzdelmekben az a lehető leghatékonyabb állapot, ha mindig ott vagyunk, ahol a döntések születnek.

Mindezek olyan tények, amelyek mellett bármelyik pillanatban, bárki számára érvelhet maga a józan ész, a hétköznapoknak az a racionalitása, amely immár hosszú évtizedek óta megtanította élni és átélni a romániai magyarságot.

Egy jól sikerült RMDSZ-kampánynak nyilvánvalóan mindezeket a történéseket kell előtérbe helyezni és nem valamiféle szólamokat pufogtatni, vagy úgynevezett nagy nevekkel hencegni, annál is inkább, mivel az idei választások során többen most indulnak az országos politikai pályafutás útján. Egy széleskörű és erőteljes, a romániai magyarság minél változatosabb rétegeihez eljutó mozgósításnak egész sor eszköze áll a szervezet rendelkezésére: nem csupán maguknak a jelölteknek a korteshadjárata, hanem igénybe vehetők az önkormányzatok, az elmúlt húsz esztendőben kialakított és kialakult magyar intézmények, sok más olyan személyi vagy közösségi informális központ, amelyek képesek megfelelő választás-előkészítő visszhangokat gerjeszteni. Ami pedig a fiatalokat vagy éppen az először szavazókat illeti, megszólításukhoz az RMDSZ a világháló virtuális eszközeinek a birtokában van.

A romániai magyarság alapvető érdeke az, hogy képviselete, az RMDSZ minél nagyobb létszámban legyen ott a bukaresti parlamentben, ahol annak az országnak a jelenét és jövőjét döntik el, amely a romániai magyarság életének is a színtere. Ezt a munkát helyette, tapasztalatok és pontos helyzetismeret híján, senki más nem tudja vállalni. Mindezek mellett annak a színjátéknak, hogy 2012-ben először indul a parlamenti választásokon egy másik erdélyi magyar politikai alakulat, csupán másodlagos szerepe van, és kétség nem fér hozzá: hatékony és eredményes kampány nyomán a romániai magyarok méginkább összezárnak az RMDSZ körül.