Ambrus Attila: Pálfordulás

Nehéz manapság következetes politikusként tetszelegni. Nehéz, mert a digitális korszakban hónapokkal, évekkel ezelőtti nyilatkozatok pillanatok alatt előkereshetőek, s könnyen kideríthető, sőt, bizonyítható, ha valaki úgy cseréli véleményét, mint más a zokniját.

Így járt, így járatta le magát a volt államelnök, Traian Băsescu a napokban. Akinek pálfordulása – ellentétben az apostoléval – teljességgel hiteltelen.

Néhány erőtlen hang szólalt csak meg az alatt a tíz év alatt, miközben Traian Băsescu létrehozta korlátlan hatalmú és felelősséggel, elszámolással senkinek sem tartozó iGazságszolgáltatását. Azonnal elhallgassanak a disszonáns hangok, amelyek azt próbálják meg elhitetni, hogy ez veszélyes lenne a demokráciára, csak a korruptakat és gazembereket védik azok, akik emiatt aggódnak – bandzsított az ország akkori első embere –, így maguk is csak korruptak és csirkefogók lehetnek, hűvösre velük!

A volt elnök név szerint is megemlítette azokat, akik igyekeztek meggyőzni a vért követelő közvéleményt, hogy az ügyészségi, bírósági túlkapások sem veszélytelenek a demokráciára, ahogyan az elharapózni hagyott korrupció is kikezdi a demokratikus államrend alapjait.

Egy évvel ezelőtt Frunda György volt RMDSZ-szenátor, a miniszterelnök tanácsadója figyelmeztetett az ügyészségi túlkapások lehetőségére. Néhány hónappal később Traian Băsescu a korrupcióellenes ügyészek munkáját dicsérte, méltatta és Frundával ironizált, mondván, hogy rémeket lát és csak a korrupt politikustársait akarja menteni, amikor az Alkotmány 72. szakaszának 2. cikkelyére hivatkozik, miszerint: „A képviselők és a szenátorok ellen nyomozás folytatható, és büntetőjogi bíráskodás elé küldhetőek olyan cselekményekért, amelyeknek nincs közük a mandátumuk gyakorlásában leadott szavazataikhoz vagy kifejezett politikai véleményeikhez, de nem vethetőek alá motozásnak, nem vehetők őrizetbe vagy nem tartóztathatók le anélkül, hogy az érintett meghallgatását követően az a ház, amelynek a tagja, jóváhagyását adta volna.”

Ma a volt elnök azt próbálja meg elhitetni, amit korábban határozottan cáfolt: hogy büntetlenül visszaélhet hatalmával az igazságszolgáltatás. Felháborodással vegyes aggodalmas hangon szólalt meg házitévéjében, a B1-en Traian Băsescu. Vehemensen bírálta a Korrupcióellenes Ügyészséget (KÜ), mert szerinte az visszaélést követ el az előzetes letartóztatás túl gyakori alkalmazásával. Szinte könyörögve szorgalmazta, hogy az ügyészek és a bírák felelősségre vonhatóak legyenek, ha téves ítéletek születnek.

A KÜ létrehozásában jelentős szerepet vállaló Traian Băsescu úgy látja, mandátumának lejárta után rossz irányt vett az ügyészség munkája. (Magyarán: amíg neki dolgoztak, addig jó fiúk voltak, amióta ellene, csúnya bácsik, akik még a gyönge és védtelen Elenáját is bilincsbe verve hordozzák meg a pislogó kamerák és a tapsikoló néptömeg előtt.) Puszta feljelentés alapján – amely egyre inkább perdöntő bizonyítékká válik – egyre több embert vesz őrizetbe a KÜ, és ezzel megfosztja őket a védekezés lehetőségétől – imígyen panaszkodott Băsescu.

A volt államfő drámai alakítása akár hiteles is lehetett volna, ha nem azokat az érveket hozta volna fel, amelyeket korábban határozottan cáfolt, s ha korábban nem kardoskodott volna a puszta feljelentés alapján történő őrizetbe vétel mellett. Az is sokat rontott Băsescu szavahihetőségén, hogy az év eleje óta több hozzá közel álló személyt tartóztattak le, köztük bizalmasát, Elena Udrea volt regionális fejlesztési minisztert és a volt államfő ügyvéd vejét, Radu Pricopot. Traian Băsescu igyekezett elhitetni, hogy nem a személyes érintettség miatt bírálja az ügyészeket, hanem azért, mert elnöki mandátuma után megváltozott a munkamódszerük. Meggyőző képessége azonban szinte mandátumával foszlott szét.

A volt államfő úgy véli, ma már – ellentétben az országlása alatti időkkel – semmi esélye nincs a védekezésre egy olyan gyanúsítottnak, akinek a nyakán van a KÜ, a titkosszolgálat, a számvevőszék, a média. A volt államfő nem zárta ki annak a veszélyét, hogy így igazságtalanul is elítélnek embereket. „Én nem ilyen típusú igazságszolgáltatásért küzdöttem, és nincs magyarázatom arra, hogy miért csúsztak el a dolgok ebbe az irányba” – mondta Băsescu.

Talán mert a volt államfő nem figyelt azokra a gyenge hangokra, amelyek a visszaélések lehetőségére megpróbálták őt figyelmeztetni, arra, hogy a demokrácia hívei nem ilyen igazságszolgáltatási lovat akarnak, mert nem leszámolásra, hanem elszámoltatásra van szükség.

A KÜ és a szolgálatok által lóvá tett volt elnök már nem teheti jóvá, hogy igazságszolgáltatás címén szinte megzabolázatlan monstrumot alkotott. Nem cselekedhet mást, csak reszkethet, hogy az ellene fordulva meg ne tapossa őt.

Politikai hitelét ő maga taposta sárba, amikor Elena Udrea védelmében kikelt saját édes gyermeke, modern korunk szülötte, az iGazságszolgáltatás ellen.

Kimaradt?