Az Európai Bizottság lefaragja az emberi erőforrások képzésére irányuló, Romániának járó alapokat, amivel az ország milliárd eurót veszít. Miért? Mert Brüsszel igen sok rendellenességet talált a pénzösszegek kezelésében, így aztán, az észlelt hiányosságok megoldásáig. az összegek utalása szempontjából Románia csak amolyan „másodlagos" állam.

Schengen – ahelyett, hogy közeledne – egyre távolabb került Bukaresttől: miután nemrégiben még csak a hollandok ellenezték Románia tagságát, immár több ország is ellene szegül az ország felvételének a szabad mozgást biztosító övezetbe. Az okot nem a határok ellenőrzése jelenti, hanem az, hogy a korszerű eszközök korrupt kezekbe kerülhetnek – mint például az áruval zsúfolásig megtömött kamionban a schengeni térségbe kívánkozó „potyautasokat" a széndioxid mennyiségének megnövekedése alapján észlelő szupermasinák; olyan vámosokéba például, akik némi jattért szemet hunynak a legmodernebb készülékek jelzéseire is. Románia a szabad utazást illetően is csak a legutolsók közé tartozik.

Románia most – hosszú-hosszú viták után – vadászrepülőket vásárol a régi, ijesztően nagy számban lezuhanó orosz MIG-ek helyébe. Hogy a gazdasági-pénzügyi nyomor kellős közepén, amikor az állami szektor dolgozóinak (nem túl nagy) fizetését, és a nyugdíjasok (bizony, meglehetősen csekély) nyugdíját is alig tudja az állam kifizetni, miért van szükség éppen vadászgépekre – hát, azt talán a honvédelmiek és a titkosszolgálatok tudhatják. Vagy esetleg a vadásztársaság bennfentesei, akik mondjuk így akarják kilőni az időtlen idők óta elszaporodott, és immár nem csak jószágokat, de embert is evő medvéket...

És mivel nincs pénz (ezt a gépek megvásárlói is tudják), hát a portugáloktól second-handből származó repülőket vásárolunk; ahogyan Ponta miniszterelnökünk mondta: csak „alkalmi vásárra" futja a meglévő alapokból. Persze, ez a „másodkézből" való gépvásárlás is csak csali: voltaképpen harmadkézből vesszük meg a repülőket, hiszen azokat először az amerikaiak használták, aztán a derék vadászgépek vagy öt évig ott feküdtek a raktárakban és így jutottak Portugáliába, amely – immár másodkézből – 1999-ben vásárolta meg azokat.
Egyszóval a hadseres felszerelése tekintetében sem vagyunk még a második vonalban sem, legfeljebb a harmadikban.

És miközben a jócskán kiszolgált gépekre spóroljuk a pénzt, addig a világban immár a többezer kilométerről vezérelt Reaper és a Predator pilóta nélküli vadászgépeké a jövő; amint harcászati szakértők is megmondották, eljön a pusztán robotokkal megvívott háborúk ideje. Amikor is a harmadkézből származó román F-16-osok olyanná válnak, mint egy vitorlázó...

Igaz, ha ezekkel a gépekkel felszállunk, az esetleges agresszor (ha némi humora is van), belehal a röhögésbe.

És győztünk!