Bogdán Tibor: Hé, Nostradamus!

Az idei árvíz senkit sem érdekel, mindenki azon vitatkozik, hogy mondta-e avagy sem az általa kitalált új vízi alkalmatosságban, a tűzoltóvontatta gumicsónakban az árvísújtotta területeken sétacsónakázó kormányfő a vízügyi miniszterasszonynak, hogy „fă!” Ami magyarul nagyjából a „hé!” „nőre szabott” változata. A hangfelvételeken legalább is valami ilyesféle hallatszik, a miniszterelnök azonban tagadja mindezt, azzal érvelve, hogy ő bizony nem ivott előzőleg whiskyt és nem is a hajóról száll át a gumicsónakba – nyilvánvalóan a vén tengeri whiskyzőre, Traian Băsescura utalva.

És mivel mindezt nem tette – legalább is azon az ominózus napon –, ezért amellett kardoskodik, hogy higgyünk neki, ő ugyanis a „fă” kevésbé durva változatát, a „mă” szócskát használta, ami a csupán valamivel finomabb „măi” szócskának egy kevésbé otromba változata. Mivel mindhárom szó annyit tesz, hogy „hé!”, így hát egyik változatában sem illik egy hölggyel – ráadásul egy miniszterasszonnyal – szemben használni, aki ráadásul tizenöt évvel idősebb, mint héző főnöke.

Az árvíz sújtotta Teleorman megyeieket azonban mindez hidegen hagyta. A 86 elárasztott település 250 fedél nélkül marad lakója sem rádiót, sem tévét nem hallgatott-nézett, hiszen áram nélkül maradt, meg mindenét elvitte a víz; a négy halott pedig immár túltette magát az efféle földi hívságokon. A Teleorman megyei falvak lakói egyébként amolyan sorsszerűségként kezelik az árvizet, amely minden évben elviszi összekuporgatott vagyonkájukat – legutóbb kilenc évvel ezelőtt öltött hasonlóan tragikus méreteket.

Az „fă” vitában pedig mindenki megfeledkezett a katasztrófát előidéző vétkesről. És ezúttal nem a vízre kell gondolnunk (neki ilyen a természete, ha nem zabolázzák meg), hanem a Teleorman megyei hatóságokra, pontosabban: Liviu Dragneára. A jelenleg miniszterelnök-helyettes, regionális fejlesztési és közigazgatási miniszter kifejtette: az árvizet a gátak hiánya okozta, amire a települések lakói már a 2005-ös nagy árvíz alkalmával többször is figyelmeztették az illetékeseket. Így például Liviu Dragneát, aki az utóbbi közel húsz évben a megyei és helyi önkormányzatban kulcsfontosságú tisztségeket foglalt el: 1996 és 2000 között a megye prefektusa, 2000 és 2012 között pedig megyei tanácselnök volt. Most viszont igyekszik úgy tenni, mintha semmilyen felelőssége nem lenne a katasztrófában, holott egyik legégetőbb feladata éppen a Teleorman megyei települések árvízvédelmének megszervezése lett volna. Erre azonban nem jutott ideje, mert be kellett bizonyítania pártja hitetlenkedő megyei kényurai előtt, hogy ő a kiskirályok kiskirálya. Ezt a hitetlenkedők csakhamar be is látták, miután regionális fejlesztési miniszterként ő osztogatja szét a pénzeket a megyék között.

Az ember – ha nem Romániában élne – azt hihetné, hogy a pusztító árvizek rövidesen a múlt rémemlékei maradnak. A Román Vizek Országos Hatósága ugyanis elkésztette az ország természeti kockázatoknak kitett vidékeinek térképét, amelynek alapján a jövőben precízen meg lehetne szervezni az érintett területét védelmét. Csakhogy az ember Romániában él, és nem lepődik meg azon, hogy a térképen nem szerepelnek a mostani – illetve a 2005-ös – nagy árvíz által elöntött települések (sem). Mi több, a méteres vízzel borított helységeket „nem veszélyeztetett” községként tüntették fel.

A Román Vizek Országos Hatósága szerint azonban a térkép csak általános tájékoztató jellegű, a vörössel jelölt településeken nem biztos, hogy pusztítani fog a víz, amint az sem biztos, hogy a kockázatmentesnek feltüntetett helységeken nem tombol majd az ár. A térkép csak a kiöntéssel fenyegető folyószakaszokat tünteti fel, ám – a hatóság véleményének megfelelően – kis területeken árvizet okozhat a flash-food, azaz a szokatlanul nagy csapadékmennyiség, a hegyoldalról alázúduló hólé, a hegyi patakok, valamint a pangó vizek. Ezek viszont nem szerepelnek a térképen.

A hatóság 46 millió eurót költött térképre, és további húsz, hasonló térképet rendelt meg összesen 370 millió euróért. A vízügyi miniszter szerint a mostani csak „árvíztörténeti mappa”, amelynek hiányában előre jelezni csakis Nostradamus tudna.

Meggondolandó, hogy a „lehézett” miniszterasszonynak akár igaza is lehet. Szerintem forduljunk bátran Nostradamushoz: a helyzet aligha változik a mostanihoz képest – ám megtakaríthatunk 370 millió eurót. 

Kimaradt?