Fenti címmel új folyóirat indul Magyarországon májustól havi rendszerességgel. Afféle szellemi műhely, amire már nagy szüksége volt a magyarságtudatos magyarságnak. A szerkesztőbizottság oszlopos tagja a jelenlegi miniszterelnök, és várhatóan publikálni is fog a lapban.

A folyóirat terveit Kerényi Imre tette közzé. Kerényi úr a Nemzeti Együttműködés Rendszerében afféle népművelő, dizájner és hopmester szerepet tölt be. Neki köszönhetjük a Nemzeti Alaptörvény díszkiadását, az ahhoz készített festményeket a magyar történelem utóbbi száz évének csomópontjairól, ő találta ki az Alaptörvény asztala nevű installációt, amely megtekinthető minden önkormányzati hivatalban, létrehozta a Nemzeti Könyvtár című reprezentatív könyvsorozatot, hogy ellensúlyozza a liberális kánont, és egészségesen homofób mondatokat szokott elengedni a színházi élet egyensúlyának érdekében. Magyar ember kulturáltan szórakozik.

A teljes balliberális sajtó és internet (azok, akiket gyakorlatilag senki nem olvas) azon ironizál, hogy Kerényi úr nem árul zsákbamacskát, teljes laptervvel, szellemiséggel, szerzőnévsorral, tervezett magas honoráriumokkal állt elő. Ellenzéki szempontból nagyot lehet humorizálni azon, hogy jókedvet, pozitív híreket, nívós megjelenéseket ígér, színes, képekkel, illusztrációkkal tűzdelt lapot. Magas színvonalú, sikeres szellemi műhely alapítását határozta el, vélhetően miniszterelnöki közreműködéssel. A vádaskodók szemszögéből: teljesen leplezetlenül – ne kerülgessük a forró kását – itten kormánypropagandáról van szó az adófizetők pénzén.

Most megválaszolunk a bírálóknak. Ez a lap nem arról szól, hogy valamiféle bonyolult, intellektuális mondanivalókkal befolyásolja azokat a folyamatokat, amelyeket kultúrának, szellemi életnek nevezünk. Magyar ember hagyományt őriz, büszke a történelmére. Ha valaki kicsit is elmélyült ebben a témában: a folyóiratpiac helyzetéről, a kínálatról rendelkezik érvényes adatokkal, az pontosan tudja, hány lap, folyóirat él meg az olvasóiból, állami támogatás nélkül, illetve hány ember olvas magyar nyelvterületen folyóiratot. (Meg hány ember olvas?)

Kerényi úr levelében is szó esik arról, hogy ez a lap jól felismerhető küllemével (nemzetiszín keret a borítón) reprezentatív és gyűjtendő kiadvány, iskolaigazgatói irodák, közhivatalok, könyvespolcok dísze lehet Alaptörvényünk és a Nemzeti Könyvtár kötetei mellett.

Aki olvasó ember, az könyvgerincek alapján is képes tájékozódni idegen lakásokban, ha ott könyvespolc található. Az ilyen-olyan klasszikusok, lexikonok méterre vásárolt sorozatai ugyanúgy szellemi képet rajzolnak tulajdonosukról, mint a Kriterion tarka gerincei, vagy a székely remekíró halinába csomagolt kötetei…

Nem folytatjuk a sort. Mostantól az iskolaigazgatói irodákban, vezetői tárgyalókban, hivatalokban, fogorvosi várószobákban csak fölnézünk, s a Magyar Krónika míves kötetei egyből eligazítanak, hol, kinél járunk. Mint az is, ha ezek hiányoznak mindenféle központi akarat és sugalmazás ellenére. A jó szándékú emberek őszinte örömére.