A megfelelő megoldásokat, az azokat gyakorlatba ültető és a Románia korszerűsítéséért felelősséget vállaló embereket feltérképező, kiválasztó és támogató cselekvő demokrácia gyakorlásának nyilvános eszköze – ez lenne a Traian Băsescu által pártfogolt Népi Mozgalom, saját programjának meghatározása szerint. A Ceauşescu korából ránk maradt bikkfanyelv végigvonul a teljes dokumentumon – amelyben ilyenszerű mondatok vannak: „Az első lépést a románok országukban való bizalmának visszanyerése, az emberek és a felvállalt értékek összhangba hozása, azoknak az elveknek a kijelölése jelenti, amelyek elvezetnek az új típusú, alulról fölfelé építkező politikai mozgalomhoz”.

No, de fogalmazni nem tudó emberek is lehetnek jó szándékúak, így hát hagyjuk a nyakatekert nyelvezetet, hiszen annál jobban bántanak a logikai hibák, a tartalom és értelem nélküli mondatok, amelyek viszont már arra utalnak, hogy a programot sebtében dobták össze.

A Traian Băsescu ihletésére létrejött Népi Mozgalom, programja szerint, egyaránt áll a vallás és a felvilágosodás szellemi talaján. Băsescu – mint a vallás (és nem mellesleg a felvilágosodás) hirdetője! Aki majd a tengerparton az egyetemistáknak a racionális társadalomról beszél, és nem a pincérek szakképzetlenségéről tart szakavatott előadást – mint szokott. Afféle Mária Terézia is lehetne (az ugyanis államfőnk még soha nem volt), aki az uralma második felében a felvilágosodott abszolutizmus jegyében kormányzott. Ilyen értelemben akár Iliescuval is rokonítható, aki a kilencvenes években nem is tagadta, hogy felvilágosult zsarnok szeretett volna lenni – de csak felvilágosulatlan lett.

A Népi Mozgalom programjának megalkotói a politikai realitásokat sem ismerik. Szerintük a jó kormányzás azért nem sikerült az eddigi pártoknak, mert nem a valósághoz, hanem a doktrínájukhoz ragaszkodtak. A román pártok és a doktrína! A pártok valóságtól történő elszakadásúnak ténye kétségtelen. A romániai pártoknak azonban soha nem volt doktrínájuk, ehelyett – ahogyan azt a Népi Mozgalom programja is bizonyítja – üresjáratú, populista jelmondatokba kapaszkodtak.

A Népi Mozgalom természetesen az elittel azonosítja magát – miközben az egyenlőtlenségek felszámolását tűzi ki céljául (ami egyébként már teljességgel baloldali feladatkör). A mozgalom – programja szerint – erős emberekből áll, akiknek segíteniük kell a gyengéket, ami szintúgy furcsa foglalatosság a teljes egyenlőségre épülő (de gyengékre és erősekre, elitekre és nem elitekre felosztott?) társadalomban. Persze az is meglehet, hogy az önmagát jobboldali tömörülésnek mondó Népi Mozgalom szerint a kapitalizmus ismét csak elvezet a szocializmusba – amint azt „Marx és Lenin elvtársak” is megmondták.    

Az pedig a legjobb esetben is logikai bukfencnek minősíthető, hogy a Népi Mozgalom legjobb esetben is középszerű vezetői elitnek nevezik magukat. De az is lehet, hogy csak humorérzékük van. Hö-hö-hő!