Az arc a személy legfontosabb fizikai megkülönböztető jegye. Sajátos arcvonásaink révén ismerjük fel egymást, és az arcunkat használjuk ahhoz is, hogy a belső világunkat kifejezésre juttassuk. Ezért is nagyon visszatetsző és felháborító, amikor a képmásunkkal próbálnak visszaélni. Pedig jó eséllyel pontosan ezt teszi a FaceApp nevű alkalmazás, ami a feltöltött fényképeken arcöregítő vagy -fiatalító hatást ér el.

A napokban a Facebookot (ami egyébként tükörfordításban arckönyvet jelent) elárasztotta az ismerősök megöregbített vagy fiatalított fényképáradata. Mindenki kíváncsi arra, hogy fog majd kinézni 10, 20 vagy akár 50 év múlva, nem csoda hát, hogy olyan sokan kattantak rá a FaceApp (szó szerint arcalkalmazás) mesterséges intelligenciát használó arcretusáló algoritmusára. A jó mókának tűnő fényképmegosztások azonban egyes szakértők szerint nem problémamentesek. A Wireless Lab orosz fejlesztői hozták létre az applikációt, viszont sajtóhírek szerint a laza adatkezelésnek köszönhetően nem garantált a feltöltött fényképek biztonsága.

A felhasználói szerződés lehetőséget biztosít a program működtetőinek, hogy később bármikor, bármilyen formában felhasználhassák a feltöltött képeket. Akár az eredeti, akár a módosított felvételt nyilvánosságra hozhatják, reklámfotóként értékesíthetik anélkül, hogy a kép alanya bármit tehetne ellene. Természetesen senki sem szeretne önkéntelenül egy aranyér- vagy lábgombareklám arcává válni, de azt sem szeretné senki, ha az adatai, képei arra jogosulatlanok kezébe, netán állami szervekhez kerülnének. Egyesek aggodalmukat fejezték ki a cég orosz háttere miatt is, a kiberhadviselés tekintetében ugyanis nem sok pozitív hír jelenik meg Oroszországgal kapcsolatban a nyugati sajtóban.

A botrány kirobbanásában jelentős szerepe volt egy fejlesztőnek, Joshua Nozzinak is, aki óvatosságra intett a Twitteren, ugyanis felmerült a gyanú, hogy az applikáció az összes képünkhöz hozzáfér, amiket feltölt valahova. Azóta viszont állítását visszavonta, és arra az eredményre jutott, nem bizonyítható, hogy az alkalmazás az összes fotót elmentené. Mint ahogy a kiberbiztonsági kockázat sem bizonyított. Mindennek ellenére még mindig óvatosságra intik a felhasználókat, mert az applikáció felhasználói szerződése aggodalomra ad okot, a program készüléken tárolt fényképekhez való hozzáférésének engedélykérése is indokolatlanul széles körű, és a Facebookhoz is hozzáfér anélkül, hogy erről tájékoztatná a felhasználókat.

Egyelőre tehát nem lehet pontosan látni, hogy valódi veszélyt jelent-e a személyes adatokra nézve a FaceApp, azonban jól szemlélteti a kortárs bizonytalanságot. Nemhogy a hétköznapi emberek, de sok esetben még a szakértők is bizonytalanok azt illetően, hogy egy alkalmazás visszaél-e a személyes adatokkal vagy sem. GDPR-ral és felhasználói szerződésekkel együtt és azok ellenére is nehéz garantálni a személyes adatok védelmét. Hiába védi a törvény ezeket az adatokat, ha egy jól megszövegezett, de szinte mindig olvasatlanul elfogadott felhasználói szerződés teljes hozzáférést kér azokhoz, amit a gyanútlan felhasználók egy kis muri reményében önként meg is adnak. A törvénykezésünk már nem képes lépést tartani a technikai fejlődéssel. Mi magunk azonban még a törvénykezéssel sem tudjuk tartani a lépést.