Ambrus Attila: Bemutatkoztunk

Vérbő show műsorral mutatkoztak be az Európai Parlamentben a román miniszterek. A Caragiale humorán felnőtt politikai elemzők, vagy csak nézők remekül szórakozhattak, és joggal várhatnak újabb és újabb önkéntelen humorral fűszerezett jelenetre Románia még öt hónapig tartó EU-s elnöksége ideje alatt. Garancia erre a miniszterelnök nyelvújító képessége, számos miniszter bizonyított hozzá nemértése, néhány államszolga arroganciája, de mindenekelőtt a mezőgazdasági miniszter Jankó bá képzelőerejét többszörösen felülmúló kreatív gondolkodásmódja.

Petre Daea – a juhok védelmezője – ismét elvitte a showt! Hiába kezdett Viorica Dăncilă miniszterelnök kemény leütéssel, kimondva a mintha csak az elveszett levélből kihullott szót: Negacionalizmus! Hiába hirdetett harcot ellene, s hiába sejlik fel, hogy a negacionalizmus elleni küzdelem csakis olyan lehet, mint a népmesék hősének viaskodása a láthatatlan boszorkák ellen, amelyek tudvalevőleg nincsenek is. Ahogyan nincs is ilyen szó: negacionalizmus.

Petre Daea mezőgazdasági miniszter mindjárt beköszönő mondatával csúcsra járatta – szó szerint – önmagát. Kijelentette, hogy az epés képviselők fontos történelmi esemény részesei azzal, hogy őt ott láthatják. Az őszinte öncsodálat hangja után következett – amint a két-három éves gyerekek őszinte elragadtatásuk után is következik – a Brávó! Ezáltal Daea feladta a leckét nem csupán az angol nyelvű tolmácsnak, hanem a politikai elemzőknek is. Az angol tolmács ki is vágta a rezet, úgy fordította le Daea szövegét, hogy abból az derült ki, hogy valójában a Juhok Péterének jelent rendkívüli lehetőséget és örömet, hogy a Parlament kupolája alatt tartózkodhat. A politikai elemzőknek már nehezebb lesz dönteni, hogy az EU mezőgazdaságát ideiglenesen felügyelő miniszter magát vagy az EP-képviselőket dicsérte-e meg. És azt sem lesz könnyű megállapítani, hogy a miniszter tudatában volt-e, hogy az a kupola nem a Bukaresti Nagycirkusz kupolája. Főként azért merül fel a gyanú, hogy nem, mert hirtelen elkezdett az európai halászat problematikájánál tartva az úszómedencékben bátran fürdőző kormoránokról mesélni, amelyek – minő szörnyűség – nem félnek az embertől, a halásztól.

Emlékezetes alakítás!

Mellette már említést sem érdemel a munkaügyi miniszter Marius Budăi jelenete, az a kis baleset, hogy izgalmában összekeverte a lapokat, de rendületlenül olvasta tovább az összefüggéstelen szöveget, mely állítólag az ő véleménye uniós kérdésekben.

Az, ami Brüsszelben történt még inkább nyomatékosítja, hogy mi nem ilyen Európát akartunk. Az, hogy még eléri az ingerküszöbünket ez az EU állapotát legplasztikusabban láttató gikszer-sorozat, azt jelzi, mi akarjuk Európát. Nem közömbös számunkra, hogy kinek a kezére jut. Juttatjuk, mert mi is felelősek vagyunk egyenként, hogy kit hoz helyzetbe a történelem.

 

Kimaradt?