Modern magyar focimesét láttunk Dunaszerdahelyen – még a székely himnusz is felcsendült

Magyar népmesébe illő vége lett a Dunaszerdahelyi DAC 1904 első teltházas mérkőzésének, ugyanis az ősellenség Pozsonyi Slovan ellen a 92. percben lőtt góllal nyerni tudott László Csaba együttese. A Maszol a DAC Arénából figyelte az eseményeket.

Először telt meg a félig felújított DAC Aréna az ősellenség Pozsonyi Slovan ellen, viszont a teltház csak 12 percig tartott, ugyanis ekkor a folyamatos petárdázás és magyarokat gyalázó rigmusok miatt a rendőrség kivezette a stadionból a vendégszurkolókat.

“Lezárni minden kaput!” - adta ki magyarul a parancsot a stadion biztonsági főnöke. Egy pillanatra elbizonytalanodtunk mi, a Slovan-ultrák dicstelen elvonulását dokumentáló újságírók, hogy akkor most mi van, a 300 bőrfejű megrohamozza a stadionban maradt 7 ezer magyart? Nem, nem erről volt szó, csak azt akarták elkerülni, hogy az ugyancsak balhét kereső DAC/Fradi kemény mag kijuthasson "különmeccselni" a slovanistákkal.

A feszültség már jóval a kezdő sípszó előtt ott volt a levegőben. A két csapat közötti "szimpátia" köztudott, a "magyar" DAC 1904 és a "szlovák" Slovan mindig parázs csatát vívott. Ha a pályán nem voltak hasonló súlycsoportban a csapatok, akkor a galerik gondoskodtak arról, hogy a két együttes összecsapása az év meccse legyen a felek számára.

A Slovan elleni rangadóra egy hónappal a mérkőzés előtt elkelt minden jegy, a hazai tábor komoly erősítést kapott Magyarországról, sőt még Erdélyből is. A stadion felé menet futott össze a Maszol kiküldött tudósítója a Kolozsvári CFR KVSC-galerijének különítményével, akik csapatuk egykori magyar nevét és címerét, valamint KOLOZSVÁR-felirattal ellátott egyenpólókat viseltek.

Ugorjunk előre egy órát az időben, a Slovan-galeri leléptetése utáni meccsre, ami kifejezetten "meleg, otthonos hangulatban" zajlott, a hazai rigmusok, énekek kristálytisztán átjöttek. A jóleső érzés csak fokozódott, amikor László Csaba, a DAC 1904 erdélyi mestere tiszteletére az egész stadion elénekelte a székely himnuszt. Majd jöttek a tavaly nyári EURO-2016-ról ismert dalok, az "Esti mese", "Az éjjel soha ne érjen véget" stb.

"Magyarkodó" vallomás: ASA, CFR, Sepsi-OSK. A ‘80-as évek elején, a Bölöni-féle ASA meccsein "fertőződtem"meg a foci vírusával, lakótelepünkről fürtökben vonultunk le a ligeti stadionba. Élénken él emlékezetemben, ahogy 12 ezer néző az elfogadott/engedélyezett "ÁSZÉÁ"-rigmust a mérkőzések igazán fontos momentumaiba a Huj, huj, hajrá!-val cserélte fel. Ennek a három szónak varázsereje volt az én kölyökfejemben, hazafele menet csak jött és jött elő belőlem a rigmus. Aztán az ASA csillaga leáldozott, Kolozsvárra kerültem, ahol az U, majd a CFR mérkőzéseire kezdtem el járni. A kolozvári vasutasok ugyan "magyar csapatnak" vannak elkönyvelve, és a galeri leghűségesebb magja is magyar, de a szurkolás románul megy. Ezért látok nagy lehetőséget abban, hogy a Liga 2 harmadik helyén álló Sepsi-OSK valós eséllyel harcol az élvonalba való feljutásért, ugyanis a sepsiszentgyörgyiek VALÓBAN "magyar csapat" lennének. Ugyanazt a szerepet osztanák rá a román élvonalban, amit a szlovák Fortuna Ligában a Dunaszerdahelyi DAC 1904 kapott.

Már Kolozsváron tudtuk, hogy nem a DAC Aréna gyepén bemutatott cselekért, passzokért és bravúros védésekért tiszteljük meg jelenlétünkkel a Felvidék legmagyarabb városát, sokkal inkább arról akartunk megbizonyosodni, amit híradásokból már tudtunk, hogy a 420 ezres közösség magyar kirakatcsapata valódi közösségépítő erővel bír.

A poén a 92. percben csattant, amikor a mérkőzés első valóban veszélyes hazai támadását Safranko gólra váltotta. A középkezdés után a bíró lefújta a meccset, és kezdődhetett a fieszta.

A szlovákul és angolul megrendezett sajtótájékoztató után László Csaba magyarul is értékel.

Kapcsolódók

Kimaradt?