Ritkuló hajkoronával és kissé pocakosabban, de ezentúl évente összegyűlnek a székelyudvarhelyi városi minifocibajnokság hatszoros bajnokcsapatának, a Gobéknak a tagjai.

A székelyudvarhelyi Góbék csapata még 1998-ban alakult és 2005-ig összesen hat aranyérmet gyűjtöttek be a szebb időket is látott városi minifoci-bajnokságban, amelyben akkoriban még több osztályban zajlottak a küzdelmek.

Ez a csapat mintegy féltucatnyi játékost adott annak az udvarhelyi futsalegyüttesnek, amely Románia első bajnokcsapata lett. A Góbék megszűnése is ehhez kötődik.

„A városi minifocibajnokság szabályzata szerint nem indulhattak azok, akik a hazai futsalbajnokságban is részt vettek” – magyarázta a Góbék kapusa, Benedek Árpád Csaba.

Azóta – ahogy önmagukról vallják – kiöregedtek, kisántultak, mint a lovak, és lett belőle egy szép öregfiúcsapat.

„A Góbék nemcsak csapat volt, hanem életforma. Gyerekkori barátokból, iskolatársakból alakult, igazából egy nagy család volt. Rengeteg a közös emlék, ezek ma is élnek, még akkor is, ha ma az egész csapatnak van annyi haja, mint akkor egynek” – emlékezett Demeter István.

Egy másik régi tag, Péter István elmondta, hogy azért manapság is gyakran találkozgatnak, mert ha amatőr szinten is, de hetente összegyűlnek, hogy kicsit megkergessék a bőrgolyót, de szerettek volna valami ünnepélyesebbet is összehozni, és ebből hagyományt teremteni.

„Úgy döntöttünk, hogy évi egy alkalommal, minden szeptember második péntekén találkozunk, kicsit focizgatunk, utána pedig egy kis eszem-iszommal fűszerezzük meg a találkozót” – mondta Péter István.