A tervek szerint a 8568 méteres Kancsendzsönga megmászása után eltűnt Erőss Zsolt emlékére a Bükki Nemzeti Parkban állítanak majd egy kopjafát, ami mellé a Békás-szorosból érkezik egy szikla, ugyanis a csíkszeredai születésű Erőss ott mászott életében először, ott szeretett bele a hegymászásba. 

Hegymászótársak próbálnának segíteni Erőss Zsolt özvegyén, ő azonban egyedül szeretne boldogulni. A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség hegymászó szakágának vezetője, Futó Endre szerint már máskor is akadt rá példa, hogy egy elhunyt hegymászó családja számára gyűjtést rendeztek, és most is felmerült bennük ennek a gondolata.

Sterczer Hilda azonban legalább annyira rendíthetetlen, mint férje, amikor a csúcsra indult. Bár Erőss Zsolt halála miatt egyedül maradt két csemetéjükkel, a négyéves Gerdával és a kétéves Csomával, az asszony senkitől nem kérne segítséget. 

"Mielőtt édesanya lettem, némettanárként dolgoztam.  Jelenleg is van három magántanítványom, de ebből nem fogunk tudni megélni. Nekem most elsősorban munkára van szükségem, olyanra, amit a gyerekek mellett is elvégezhetek. Szívesen tanítanék például egy nyelviskolában vagy akár előadásokat tartanék. Nem szeretném felélni minden tartalékunkat" - mondta a Vasárnapi Blikknek a családanya.

Sterczer Hilda a Frizbi vasárnapi felvételén is mosollyal az arcán beszélt volt férjéről, ahova gyermekeivel együtt érkezett. "Egyszer egy barátunk azt mondta, vannak emberek, aki megélnek száz évet és elmegy az életük, és vannak, akik nem, viszont tartalmas életet éltek, úgy, mint Zsolt. Neki ez volt az élete, soha nem akartam kalickába zárni, és most a hegyen maradt" – tette hozzá a feleség.

Kiss Péterre emlékeztek. Gyertyagyújtással emlékeztek szombaton szülővárosá­ban, Gyöngyösön a Himalájában eltűnt Kiss Péterre. A Fő téren felállított sátorban ismerősök, barátok, tisztelők rótták le kegyeletüket a fiatalon eltűnt hegymászó emléke előtt. A megemlékezést a Kékes Kutató Mentő Alapítvány szervezte, mert a csapatnak tagja volt a férfi is. Kiss 18 évesen fordult a magasabb hegyek felé, először hazai mászóiskolákban, majd a Magas-Tátrában gyakorolt. Első magyarként érte el az Alpok összes 4000-es csúcsát, és egyedül mászta végig a Magas-Tátra főgerincét.

"Tisztában voltam azzal, hogy fent a hegyen bármi megtörténhet. Mindig benne volt a pakliban, hogy agyonnyomja egy kő vagy lezuhan, de nem gondoltam, hogy Zsolt azért fog meghalni, mert túlmegy egy határon, amin már nem lett volna szabad túlmennie" - mondta a felvételen Hilda, aki amikor meghallotta, hogy férje 24 órája van a hegyen már sejtette, hogy valami baj lesz.

"Huszonnégy órát másztak a csúcsig alvás nélkül, lefele jövet jó esetben ez fele annyi idő. Csináltam már vele végig 27 órás menetet és tudom, hogy mennyire elfáradtunk. Amikor számomra kiderült, hogy mióta mennek, már tudtam, hogy baj lesz, tudtam, hogy egy éjszakát biztosan kint töltenek a hegyen. És egyet még ki lehet bírni, de kettőt már nem" - magyarázta az özvegy, aki utoljára a saját születésnapján hallhatta férje hangját. Zsolt ugyanis a csúcstámadás előtt felhívta, hogy felköszöntse feleségét.

"Kevés időt töltöttünk együtt az utóbbi időben, megígérte, hogy együtt töltjük a nyarat. Mondtam neki, hogy ő most csak a hegyre figyeljen, és ne ránk. Neki most ez a feladata, de ekkor hallottam utoljára a hangját - tette hozzá Hilda.