Történelmi lépésnek nevezte Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter pénteken Tusnádfürdőn, hogy hosszú idő után román–magyar kulturális keretmegállapodás jön létre a két ország kulturális tárcája között.

Hankó Balázs a Kulturális sokszínűség és megmaradás című kerekasztal-beszélgetésen kiemelte az együttműködésnek azt a pontját, amely elismeri, hogy a két országban élő nemzeti kisebbségek a társadalom szerves részét képezik és kulturális támogatásukat minden eszközzel meg kell valósítani.

A miniszter szerint egy olyan történelmi lépésre készülnek, amely „a kultúránkat, identitásunkat megvalósítja és a mindennapok részévé teszi". A két tárca közötti együttműködés 2025-től 2030-ig terjedő időszakra vonatkozik – idézi a minisztert az MTI.

Demeter András István, a román Kulturális Minisztérium tárcavezetője hangsúlyozta, hogy a kultúra nem az intézményekben születik, az állam csak keretet adhat és eszközökkel járulhat hozzá a kultúrához.

Hozzátette, az alapjaiban átgondolt kulturális keretmegállapodást a tervek szerint ősszel írják majd alá.

Demeter András István azt mondta, a kultúra a Kárpát-medencében – akarva akaratlanul – összeköt bennünket. Ahhoz, hogy az Európai Unión belül jobban hallassuk a hangunkat, a régióban jobban egymásra kell találnunk és, ha ez a „közös hangzás megerősödik" könnyebb lesz a nagyobb földrajzi távlatokban jelentkező problémákat is megoldani.

Hankó Balázs úgy vélte, könnyebb együttműködni Közép-Európában, mint Nyugat-Európában, mert itt még a mindennapokban „két lábbal állnak a földön az emberek". Az egymás iránti kulturális tisztelet az együttélés és a közös történelem formálódása miatt ebben a régióban megvan – hangsúlyozta.

Hankó Balázs szerint fontos, hogy ne védekező pozícióban legyünk, hanem proaktív állaspontot képviseljünk és ezt a kulturális finanszírozással lehet biztosítani. Magyarország az uniós átlag dupláját fordítja a kultúra finanszírozására és – tudatosan – minden egyes kulturális támogatás és pályázat határok nélküli, a teljes nemzetre fókuszál.

„Ezzel erősítjük és tesszük vonzóbbá a magyar kultúrát" – hangsúlyozta a miniszter.

Kapcsolódó

Hogyan érintik a megszorítások a kulturális szférát?  – Demeter András István miniszterrel beszélgettünk

Milyen következményei lesznek az áfaemelésnek a rendezvények és egyéb kulturális események szempontjából?

megszorítások kultúra Demeter András István

A tárcavezető szerint minden esetben a közösségeket kell támogatni, és „azt a fajta szabadságot kell tudni biztosítani, amely az ott élő közösségek kiteljesedését szolgálja".

A miniszter példaként említette a Múzeumok Éjszakáját, amely teljes Kárpát-medencei programmá vált, és amelyen egy éjszaka alatt 337 ezren vettek részt.

Hankó Balázs hangsúlyozta az oktatás fontosságát is, amelyen keresztül a mindennapok részévé válik a kultúra. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) immár 25. évét ünnepli és a magyar egyetemi hálózat része. Úgy vélte, hogy az oktatás attól válik magyarrá, ha „az identitása, a szíve és a lelke magyar".

A tárcavezető rámutatott arra, hogy a külhoni egyetemek vonatkozásában a nyitott és új ösztöndíjrendszer egyre szélesebb kört biztosít az intézményeknek.

A magyar identitás megerősítése érdekében a következő időszakban céljuk 40 százalékkal megemelni a külhoni ösztöndíjak számát, valamint megduplázni a külhoni ösztöndíjak finanszírozását.

Demeter András István egyetértett abban, hogy a kulturális örökséget úgy tudják a legjobban megvédeni, ha népszerűsítik. A kultúra az életünk szerves része, az ember pedig a mindennapi életében csak értékek mentén tud létezni – mutatott rá.