Mi történik, ha hét kötet – ráadásul ebből három antológia! – egyszerre tart tükröt Erdélynek: a tájnak, a közösségnek, a személyes történeteknek és a kimondhatatlan kérdéseknek? Az általunk összeállított – természetesen szubjektív – lista erre próbál választ adni.

1. Dimény H. Árpád: Kemény fényben nőttetek (Erdélyi Híradó Kiadó – Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, 2026)

Mit kezd egy költő a világgal, ha az egyszerre túl hangos és túl törékeny? Dimény H. Árpád új kötete erre a kérdésre keres választ — abból az erdélyi közegből, ahol a család, a táj és a közösségi emlékezet természetesen fonódik össze. A Kemény fényben nőttetek versei a háromszéki tapasztalatból nőnek ki: abból a fényből, amely egyszerre őriz és éget, és amely a törékenység mögött a kitartást is láthatóvá teszi. A kötet a család, az apaság, az emlékezet és a természet köré szerveződik, élőbeszédszerű könnyedséggel és mély önreflexióval. Dimény lírája most különösen érzékenyen ragadja meg az erdélyi létélményt: a falusi udvarok csöndjét, a hegyek közé szorult fényt, a generációk egymásra rakódó történeteit.

Az idei líratermésből kiemelkedő, érzékeny erdélyi kötet — személyes, mégis közösségi, fájdalmas, mégis reményteli.

2. Demeter Arnold: Búzaköd (Erdélyi Híradó / FISZ – Hervay Könyvek, 2026) 

A Búzaköd a falu és a kisváros eltűnőben lévő világát írja fel — kendőzetlenül, pontosan, megrendítő közelségből. Demeter Arnold személyes, mégsem vallomásos hangon dokumentálja élők és holtak, bűnök és elszenvedések összefonódó történeteit. A táj nála szereplő: a föld, a por, a búzaköd a közösségi emlékezet hordozói.

Lírai néprajz, amely nem távolságból figyel, hanem együtt lélegzik a vidékkel. Nem ítélkezik, de mer kritikus lenni — mert tudja, a szeretethez ez is hozzátartozik. Egy olyan kötet, amely jól mutatja, merre tart ma az erdélyi tájlíra, ha van egyáltalán olyan.

3. Ferencz‑Nagy Zoltán: Teljesen más kérdést kell feltenni (Erdélyi Híradó / FISZ – Hervay Könyvek, 2026) 

Ferencz‑Nagy Zoltán új kötete a derű és a kíváncsiság iróniájával fordítja ki a valóságot. A hétköznap próféciává nő, a traktorgyár misztériummá válik, Rembrandt félhomálya pedig ugyanúgy otthonos, mint egy erdélyi udvarház verandája.

Humora nem cinikus, hanem a világ őszinte nem értéséből fakad; pátosza elköteleződés, iróniája játékos tisztázatlanság. Versei a titokban hisznek: nem lelepleznek, hanem a benyomások kusza otthonosságát térképezik fel. Egyszerre profán és biblikus, népi és urbánus — kertvárosi próféciák és elbizonytalanító mitológiák.

Pimasz, ellentmondásos, gyermekien bölcs — és mélységesen szerethető kötet a kérdezés szabadságáról.

4. Papp‑Sebők Attila: Káté (Fiatal Írók Szövetsége, FISZ Könyvek, 2025)

A „Káté” egyszerre falusi hittanóra és urbánus párkapcsolati káosz, egyszerre idill és fájdalom, egyszerre Isten‑keresés és önszületés.

Papp‑Sebők Sepsiszentgyörgyön született, innen hozza azt a nyelvi és tapasztalati réteget, amely a verseit áthatja — még akkor is, ha ma már nem Erdélyben él. Lírája épp ettől izgalmas: két világ között ír, a gyerekkor falusi tereitől a jelen urbánus terepeiig, a hittanórától a hőszivattyúk és napelemek világáig.

A versek úgy rétegződnek, mint áttetsző lapok: az egyik alól mindig áttűnik a másik. 

Szelíd, mégis radikális kötet — a fiatal erdélyi líra egyik legerősebb, „határon túlról is hazaszóló” hangja.

5. Erdélyi Szép Szó 2026 – antológia (Pro‑Print Kiadó, 2026) 

A legújabb Erdélyi Szép Szó azért is fontos, mert szerkesztője, Lövétei Lázár László a 2025-ben született/megjelent írások legjobbjait gyűjtötte csokorba.  Versek, prózák és esszék váltják egymást: ismerős nevek és új hangok együtt rajzolják ki a kortárs erdélyi irodalom sokszínű térképét.

A kötet egyszerre panoráma és pillanatkép — és jó alkalom arra, hogy az olvasó közelebb kerüljön a régió élő irodalmához.

6. Kert a világ közepén – Erdélyi gyermekvers‑antológia  (Gutenberg Kiadó, 2026) 

Május elején jelent meg a Kert a világ közepén, a Ragyog a mindenség folytatása. A kötet a 2013–2025 közötti erdélyi magyar gyermekvers‑termésből válogat: 16 szerző több mint 250 verse kapott benne helyet, 12 fejezetbe rendezve, 12 erdélyi illusztrátor munkáival kísérve.

Játékos, ritmusos, humoros és érzékeny versekből álló irodalmi album, amely egyszerre szól gyerekekhez és felnőttekhez. A tapasztalt és pályakezdő alkotók közösen teremtenek benne olyan világot, amely óv, okít, gyönyörködtet és szórakoztat — akár egy üdítő kerti séta.

7. Végső utáni menedék – versantológia  (Gutenberg Kiadó, 2026) 

A kötet az elmúlt „100 év 101 romániai magyar költőjének” egy-egy versét gyűjti egybe. 

A versekhez 10 kortárs képzőművész készített illusztrációt.

André Ferenc, a kötet szerkesztője így ír róla: „Ez antológia, szubjektív könyvajánló az elmúlt évszázad romániai magyar lírájából. Arról vajmi keveset árul el, milyen a romániai magyar líra — inkább azt mutatja meg, én mit szeretnék most megmutatni belőle.” S bár az alig pár napja megjelent kötetnek külön nem tartanak bemutatót, a vásáron beszerezhető lesz, és mi úgy gondoljuk ez a sokhangú, mégis személyes válogatás — méltó záródarabja a listánknak.

A SepsiBook kiváló alkalom, hogy a szerzőkkel élőben is találkozzunk. A sepsiszentgyörgyi könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál teljes programja megtalálható a www.sepsibook.ro oldalon és a könyvvásár Facebook oldalán.