A Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztiválon mutatták be Prohászka Rád Boróka Minden versben lakik egy dallam című interjúkötetét. A kiadványban magyar zenészek, dalszerzők, költők, többek között Harcsa Veronika és Lackfi János mesélnek a zene, a szöveg és a vers kapcsolatairól.

A Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztivál zárónapján mutatták be Prohászka Rád Boróka interjúkötetét, amelyben nyolc magyar művész vall a zene, szöveg, vers kapcsolatairól, összefüggéseiről. A Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának oktatója a kötet születése kapcsán elmondta: az alapötletet az a tapasztalat adta, miszerint a diákok közötti felmérésből kiderült, nehezen birkóznak meg a versek olvasásával. Ugyanakkor a megzenésített versekről könnyebb volt beszélgetni a fiatalokkal.

A bemutatón szó esett a dalszövegek rejtett erotikus tartalmáról, az anyanyelven való éneklés melletti érvekről, a zenei műfajok „anyanyelvéről”, a dalszövegekben felfedezhető társadalomkritikáról.

„Nekem a reményem, hogy nem a vers halálát éljük manapság, hanem átalakul az, ahogyan hajlandó az olvasóközönség elfogadni, befogadni a verset. A zene pedig olyan médium, ami közelebb hozza a versszövegeket a befogadókhoz” – emelte ki a bemutatón a szerző. A beszélgetések zöme a karanténidőszak alatt született, a megszólalók elsősorban dalszövegírók, költők, akik szakmájukról, szövegeikről és önmagukról is vallanak.

A kötetben többek között azt a kérdést is körüljárta a szerző, hogy létezik-e különbség a vers és az igényesen megírt dalszövegek között. „Volt, aki határozott különbséget tett az énekelt vers és a dalszöveg között, például Gryllus Dániel hangsúlyosan elkülöníti egymástól azt a szöveget, ami egy dalra íródik attól, amit utólag zenésít meg valaki” – emelte ki Prohászka Rád Boróka. Hozzátette: egy igényesen megírt dalszöveg számos értelmezési lehetőséget rejt, akárcsak egy jó vers.

(Borítókép: Ferencz Hunor)