Hamarosan befejeződnek a Máriaffy-kastély körüli munkálatok Marosszentgyörgy központjában. A 19. századi épület kulturális és turisztikai információs központ szerepét tölti majd be, a kastélyudvar pedig egyéb funkciókat is ellát majd.

Az épület romjait és a kastélypark egykori területének töredékét 2010-ben vásárolta meg Marosszentgyörgy önkormányzata a Kanadában élő Máriaffy-leszármazottaktól. A felújítási munkálatok 2018 tavaszán kezdődtek, most pedig, három év távlatából látszik a fény az alagút végén.

„A korszerűsítési munkálatok 95-98 százalékban befejeződtek, jelenleg az egyik teremben a parkett lefektetésén dolgoznak. Számításaink alapján két-három héten belül befejeződnek a munkálatok” – nyilatkozta megkeresésünkre Maros megye legnagyobb községének polgármestere, Sófalvi Szabolcs.

Igényesen alakították ki a belső tereket

A kastély felújítására lehívott európai uniós pályázat értéke meghaladja az egymillió eurót, emellett több kisebb pályázatot is megnyertek, illetve az önkormányzat is beszállt a költségvetésbe saját forrásokból. Az egyik megnyert uniós pályázatot, amelynek már folyik a közbeszerzése, a kastély felszerelésére, bebútorozására nyújtották be. "Ehhez külön szakembereket toboroztunk, többek között múzeumtervezőt és művészettörténészeket is” – mondta Marosszentgyörgy elöljárója.

Terveik alapján a kastély a korabeli képet és hangulatot tükrözi majd, a látogatók betekintést nyerhetnek abba, hogy kik is voltak a Petkiek, Máriaffyak, akik építették a kastélyt, és hogyan élték mindennapjaikat.

A Máriaffy-kastély a székelyderzsi és királyhalmi Petki család tulajdonát képezte a 19. század első feléig, majd házasság révén gróf Petki József 1817-ben bekövetkezett halála után került a névadó Máriaffy családhoz. A 19. század végén, az 1870-es években Máriaffy Albert megbízásából átalakították az épületet. A munkálatokat Soós Pál marosvásárhelyi kőműves kivitelezte. Az elromosodott Petki-alapokra a család eklektikus stílusban építtetett. Az államosítás során a kastély az állami gazdasági vállalathoz került, a rendszerváltás után (mint oly sok más hasonló épületet) elhanyagolták, ajtajait, ablakait ellopták.

„Már nagyjából megszületett az elképzelés, hogy miként rendezzük be az épületet. Megtaláltuk azt a Marosszentgyörgyön élő, 95 évnél is idősebb személyt, aki a Máriaffy gróféknál konyhamester volt, illetve felszolgáló. Ő mesélte el az életüket, hogy melyik szobában mi volt, így belső szemszögből rendezzük be, hogy egy kicsit visszaadja az akkori hangulatot” – tájékoztatott Sófalvi Szabolcs hozzátéve, hogy a korhű kastélyképhez modern, multimédiás eszközöket is társítanak majd, hogy a fiatalabb generáció számára is vonzó legyen a kúria.

A koronavírus-járvány nem hátráltatta a felújításokat, a régészeti jóváhagyások során érzékelték csupán a munkálatok lassulását. A már elkészült termekben, mint például az emeleti eskető teremben, már a berendezési tárgyak is a helyükre kerültek: egy korabeli asztal, székek és ülőalkalmatosságok várják a boldogító igent kimondó párokat.

A község polgármestere – aki lelkesen vállal esketéseket is – nemrégiben a 300. párt adta össze, ez a kerek szám pedig éppen az akkor még munkálatok alatt álló Máriaffy-kastélyban történt.

„Örömteli, hogy a pályázat kapcsán megtaláltuk a budapesti múzeumban Petkiék – a grófi család, akik az első kastélyváltozatot építették – eredeti házasságkötő gyűrűjét. Elkészítettük a jegygyűrű másolatát, és többek között ezt is kiállítjuk az esketési teremben, amely multifunkcionális tér lesz” – mondta Sófalvi Szabolcs, hozzátéve, hogy idén őszig szeretnék a berendezést is befejezni.

A kastélyból turisztikai, illetve kulturális központot alakítanak ki, amely Marosszentgyörgy és a környék kultúrakedvelő, -fogyasztó és -művelő lakosságának hasznára lesz. Az alsó termek egyikében a helyi festők, szobrászok műveit állítanák ki, kisebb könyvbemutatókat is szerveznek majd, valamint kórus- és tánccsoport-találkozókat is.

Szeretnének életet vinni a kastélyba, hogy beszélő épület legyen, amelybe nemcsak egy-két turista látogat el, hanem a település lakóinak egy része is otthonának érzi majd – fejtette ki a község vezetője. Új terveik között szerepel a nemrégiben felfedezett legnagyobb felület, a padlástér, ahol báltermet alakítanának ki. Ehhez már új pályázatra lesz szükség: a tűzoltóság feltételként szabta, hogy külső feljáratot kell építeniük hozzá. Az épületben a tervek szerint helyet kap még egy régi, marosszentgyörgyi könyvekkel ellátott hagyományos könyvtár, valamint egy digitiális változat is.

Sok még a teendő a kastélykertben

Egy másik megnyert pályázat révén a kastélyudvar bekerítése a cél. A polgármester azt is elmondta, hogy nem egyszerű beton- vagy kovácsoltvas kerítést képzeltek el az épület köré, hanem egyfajta „beszélő kerítést”, amely a település múltjából és turisztikai vonzatának szempontjából is jelentős épületeket elevenít fel. Céljuk, hogy „a turisták, akik betérnek az udvarra, már ott elolvashassanak egy-két információt a településről, aztán a kastélyba belépve román, magyar és roma vonatkozásban is egy kis etnográfiai kóstolót kapjanak”.

Egy jövőbeli pályázat reményében az épület és a főút közötti területet, a kastély udvarát szeretnék széppé és vonzóvá alakítani. Nemrég Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő is ellátogatott a kastélyhoz, és ottjártakor azt ígérte: utánajár, milyen területen kell elindulnunk a megpályázás szempontjából – idézte fel Sófalvi hozzátéve, hogy „most van az a folyamat, amikor a kiírások születnek meg.”

Azt is elmondta, ha nem sikerül pályázatot lehívni erre a célra, saját költségvetésből próbálják majd kivitelezni, ugyanis „hiába lesz egy szép kastélyunk, ha az udvart nem rendezzük el, nem lesznek parkolóhelyek és egyebek, akkor nem éri el a célját, hogy megvillantsa magát és a szépségeit”.

A kastélypark megmaradt részének beépítését nehezíti az a tény, hogy egy szakasz tulajdonjogviszonya tisztázatlan, kezelése pedig Bukarestre van bízva. A kérdés kapcsán Sófalvi Szabolcs ezúttal jó hírekkel is tudott szolgálni: „sajnos a főúttól be, a kastélyig nem a miénk a terület, de van egy jó lehetőség, amit szerencsére meg tudtunk ragadni jogilag: egy 80 áras, azaz nyolcezer négyzetméteres területet sikerült betelekelni az önkormányzat részére a főúttól a kastélyudvarig”.

Kapcsolódó

Kastélyturizmus Erdélyben: nem elég romokat mutatni a külföldieknek

Korábban főleg a külföldiekből élt Erdély első kastélyszállója.

kastély kastélyturizmus Marosugra

Ezen a területen már megvalósíthatóak a polgármester által felvázolt tervek: ifjúsági parkot létesítenének, edzőgépekkel, futósávval, rusztikus elemekből álló játszótér és egy kis színpad is készülne, amely kisebb rendezvényeknek adhat majd helyet. Megemlítette továbbá, hogy egy 800 éves tölgy is fellelhető a parkban, illetve egyéb, jelentős múltra visszatekintő fákat is szeretnének 3-4 nyelvű táblával ellátni.