Két új elemmel, a székelykapuval és a lángossal bővült a Hungarikumok Gyűjteménye a Hungarikum Bizottság keddi döntése értelmében - közölte Magyarország agrárminisztériuma (AM).

A székelykapu a közlemény szerint jellegzetes ácstechnikával készült fedeles nagykapu típus, amely a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki. A 17. századtól a székelyföldi kaputípus egyre élesebben elkülönült faragott díszítményeivel és a kiskapu fölötti úgynevezett kaputükör igényes dekorálásával a más vidékek kötött nagykapuitól, Székelyföld igazi látványosságává, kulturális relikviájává vált.

A székely kapuk értékjavaslat 2019-ben került felterjesztésre a Kovászna Megyei Értéktárba, a dokumentációt dr. Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója készítette el, idézi fel Facebook-bejegyzésében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Az indoklásában az szerepel: „A székely kapu nem egyetlen helység kulturális relikviája, hanem a székely közösség tudatosan kiépített és napjainkig fenntartott kisépítészeti csodája, sajátos identitásszimbóluma”.

„A Kovászna Megyei Értéktár által felterjesztett székely kapuk címet viselő értékjavaslat először bekerült a kiemelt nemzeti érték kategóriába, most pedig, 2023. október 17-én jóváhagyták: a székely kapu hungarikum lett” – összegez Tamás Sándor.

A lángos készítésének hagyománya szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával. A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós. Hagyományosan a lángost reszelt sajttal, tejföllel, ízlés szerint fokhagymával megkenve fogyasztják, mára az édes és sós feltétek legkülönbözőbb fajtáiból lehet választani – írták.

A Magyar Értéktár egy sajátos szerkezetű tanyatípussal, a bokortanyákkal bővült. Az országban egyedülálló bokortanyás településszerkezet a 18. század közepétől a Nyírségben alakult ki. Az itt élők a lakott helyektől távol eső földek műveléséhez alakítottak ki lakó- és gazdasági épületeket, és egyéb létesítményeket az állattenyésztéshez.

Bekerült a Magyar Értéktárba a zselici hársméz, amely egy olyan különleges fajtaméz, amelyet évszázadok óta termelnek a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben. Több ezer méhcsalád szorgoskodik a Zselicben, mert az ország minden részéből vándorolnak ide a méhészek a hársfa virágzása idején.

A Hungarikum Bizottság döntésével 89-re emelkedett a Hungarikumok Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktár pedig 152 kiemelkedő nemzeti értéket tart számon – olvasható az AM közleményében.