A háromszéki Bede Kincsőtől egy fotósorozat, a kolozsvári Șerban Savutól pedig egy festmény került a budapesti múzeum gyűjteményébe.

Csaknem negyven, a múzeum támogatói körének adományaiból tavaly vásárolt kortárs alkotást mutat be a Szépművészeti Múzeum a keddtől egy hónapon át látható, Emlékező gyakorlatok című időszaki kiállításon.

„Immár ötödik éve végzünk gyűjtemény-gyarapítást a támogatói körrel közösen. Ez a projekt egyedülálló együttműködésre ad lehetőséget a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteménye, az 1800 utáni nemzetközi gyűjtemény, valamint a Magyar Nemzeti Galéria jelenkori gyűjteménye kurátorai számára” - mondta Petrányi Zsolt, az intézmény főigazgató-helyettese a hétfői sajtóbemutatón.

Mint kiemelte, a tíz hazai és öt külföldi művész most látható tárlatán a közönség összeválogatottnak tűnő anyaggal találkozhat, ami egy közös téma, a személyes és a kollektív emlékezet formálódása mentén szerveződött.

Somlói Zsolt, a támogatói kör elnöke arról beszélt, hogy hat magánember öt évvel ezelőtt határozott egy baráti társaság alapításáról, amely minden évben befizet egy adott összeget a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria kortárs gyűjteménye számára, és utána ebből a pénzből a múzeum vezetői és kurátorai az ő bevonásukkal döntenek művek vásárlásáról, a végleges akvizíciós listáról. A támogatói körnek jelenleg huszonöt tagja van.

Harangozó Katalin, az időszaki kiállítás kurátora megjegyezte, hogy a válogatáson szereplő alkotások mindegyike valamilyen kultúr-, művészettörténeti, illetve történelmi referenciában, vagy a művész személyes emlékezeti archívumából indul ki. „A műveket próbáltuk egyfajta asszociációs lánc szerint egymás után helyezni, öt művésszel interjúkat is készítettünk, ami segíti a kapcsolódást a műtárgyi anyaghoz” – idézi a kurátort az MTI.

A támogatói közösségnek köszönhetően a hazai művek mellett tavaly jelentős külföldi alkotók munkái is bekerülhettek a Szépművészeti gyűjteményeibe, köztük például a román Serban Savu vagy az osztrák Markus Schinwald. A kiállításon mellettük Bede Kincső, Gál András, Horváth Gideon, Koós Gábor, Ravasz András, Szabó Ádám, Tarr Hajnalka, Ulberth Ádám, Várnai Gyula, Vécsei Júlia, Stano Filko, Vladimír Houdek és Paula Doepfner művei láthatók.

A tárlat felveti a kérdést, képes-e a test emlékek tárolására olyan életesemények hatására, amelyek mély és maradandó nyomot hagynak rajta. A kiállított műveken keresztül kirajzolódik, hogy ilyen esemény lehet például a terhességgel és a szüléssel járó hormonális változás, a gyász testi-lelki folyamata, de idetartoznak a betegségek és a műtétek, a tartós nélkülözés, az erőszak, a kiszolgáltatottság vagy az üldöztetés. Az egykori szocialista országok esetében az emlékezet sokszor az épített örökség kontextusában is megnyilvánul.

Az alkotásokat a kurátor mellett Bódi Kinga, a grafikai gyűjtemény vezetője, valamint Kovács Anna Zsófia, az 1800 utáni nemzetközi gyűjtemény vezetője mutatta be a sajtónak.

Látható a tárlaton mások mellett a német egzisztenciális rajzoló, Paula Doepfnernek a holokauszt 80. évfordulójára készült műve, amely az egyéni és kollektív tagadást állítja a középpontba; Ulbert Ádám Bivalyháton című alkotása, amely a japán tájképfestők hatását hordozza magán; az említett Markus Schinwald grafikai sorozata, amely a norma és a szépség kérdését mutatja be a 19. század polgári világában és ma.

Șerban Savu Az Univerzum szántója című vászna a tavalyi Velencei Biennálén is látható volt; az erdélyi Bede Kincső fotósorozata történelmi traumákra reflektál mai látásmóddal; Szabó Ádám mészkőből készült szobra egy videóval együtt értelmezve mutatja be egy folyó eróziós folyamatát; Várnai Gyula Oldenburg című, különböző talált tárgyakból készült alkotása pedig Claes Oldenburg svéd-amerikai szobrász előtt tiszteleg annak egy angol nyelvű szövegével.