Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító és esszéista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa. A kortárs magyar nyelvészet meghatározó alakja volt, aki új szemlélettel fordította le Dante Isteni színjátékát és Shakespeare műveit, illetve következetesen kiállt a nyelvi szabadság mellett. Nádasdy Ádám 79 éves volt.

Halálának hírét Török András Budapest-történész tette közzé a közösségi médiában, a család kérésére. Bejegyzésében megemlítette, hogy Nádasdy az ELTE professor emeritusa volt, valamint tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának és a Digitális Irodalmi Akadémiának, illetve a Magvető Kiadó szerzőjeként is ismert volt.

1970-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán angol–olasz szakon. 1972-től egészen 2018-ig az ELTE angol tanszékének oktatója volt, és 1997 és 2003 között a tanszéket is vezette. 2006-ban habilitált, 2012-ben egyetemi tanári kinevezést kapott, 2017-től pedig professor emeritusként folytatta munkáját.

Kutatási területe elsősorban az angol nyelvészet volt, ezen belül is kiemelten a hangtan, emellett foglalkozott nyelvtörténettel, germanisztikával, valamint a magyar hangtan kérdéseivel is. Tudományos munkásságában több jelentős együttműködés is szerepelt: Siptár Péterrel közösen írta a Strukturális magyar nyelvtan magánhangzókkal foglalkozó részét, míg Kálmán Lászlóval a hangsúly témáját dolgozta fel. Ezen kívül hozzájárult a Magyar nyelv és A nyelv és a nyelvek című kötetek több fejezetéhez is.

Kapcsolódó

„Én az életet szerettem – szeretem rettenetesen” – beszélgetés Nádasdy Ádámmal

A költővel, műfordítóval kolozsvári fellépése alkalmával beszélgettünk életútjáról, költészetéről, műfordításairól, és természetesen melegségéről is.

Nádasdy Ádám MÁSKÉP

Nemcsak kutatóként és oktatóként volt aktív, hanem fontosnak tartotta a tudomány népszerűsítését is. A Magyar Narancs hasábjain jelent meg Modern Talking című nyelvészeti cikksorozata, és 2003-ban nagy érdeklődést kiváltó előadást tartott Miért változik a nyelv? címmel a Mindentudás Egyetemén. Emellett a Klubrádió Szószátyár című műsorának szerkesztője volt egészen Kálmán László 2021-ben bekövetkezett haláláig.

Költőként viszonylag későn mutatkozott be: első publikációja 1982-ben, 35 éves korában jelent meg a Mozgó Világban. Bár fiatalabb korában is írt – többek között alkalmi verseket, gúnyos költeményeket és dalszövegeket –, sokáig nem tartotta őket elég jónak a nyilvánossághoz. Saját visszaemlékezése szerint csak később, nagyjából huszonnyolc éves kora körül kezdte komolyabban venni az írást, addig inkább félretette próbálkozásait.

Fordítói munkássága korszakos jelentőségű. Dante és Shakespeare műveit úgy hozta közelebb az olvasókhoz, hogy közben nem elvette, hanem éppen kiemelte azok lényegét. Meggyőződése volt, hogy a klasszikus művek csak akkor maradnak élők, ha érthetők is, ezért megszabadította őket a nehézkes, elavult nyelvi megoldásoktól, és visszaadta eredeti erejüket.

Személyisége is figyelemre méltó volt: nyíltan és természetesen beszélt saját életéről és identitásáról. A jelenkori társadalmi jelenségekről is markáns véleményt fogalmazott meg.

Nádasdy nemcsak tanította, hanem a mindennapokban is képviselte a nyelvészet szellemiségét. Határozottan fellépett azzal a nézettel szemben, hogy a nyelv romlana. Élete utolsó éveiben London és Budapest között élt, és ebből a kettős helyzetből különleges rálátással figyelte a világot. Mind mesélte: Londonban egyszerű, ismeretlen ember lehetett, ami felszabadító volt számára, míg Budapesten ismert személyiségként tekintettek rá – mindkét szerepre szüksége volt az egyensúlyhoz.