Régészeti módszerekkel behatárolták az 1849. július 30.-31. segesvári csata pontos helyszínét – nyilatkozta vasárnap Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója.

“A projekt keretében fémdetektoros non-destruktív régészeti kutatást végeztünk, és sikerült megállapítanunk a csata pontos helyszínét, hogy hol álltal a magyarok és az oroszok az 1849. július 30-i és 31-i ütközetben. Nagyon sok új információnk van a csatáról, s tárgyakat is találtunk, melyek láthatóak lesznek a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékmúzeum jövendőbeli szárnyának az új tárlatában” – idézi az Agerpres Ötvös Koppány Bulcsút.

A szakember elmondása szerint mintegy 400 ágyúgolyót találtak, valamint egyéb magyar és orosz hadi felszerelést. A balisztikai számítások eredményeként sikerült azonosítani a csata fő helyszínét.

“Világosabbá vált Bem merész hadművelete, amivel oldalba támadta és megzavarta a jól felszerelt, háromszoros számbeli fölényben levő orosz sereget. Valós vonatkoztatási pontokat segítségével sikerült rekonstruálni a csata menetét, s tisztázni olyan történéseket, melyeket korábban csak egymásnak ellentmondó visszemlékezésekből ismertünk” – idézi az Agerpres a marosvásárhelyi múzeum igazgatóját.

Ötvös hangsúlyozta, hogy a régészeti kutatás során nem Petőfi maradványait keresték.

A fehéregyházi csatatér feltárására 2018 és 2019 során, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a budapesti Hadtörténeti Intézet és a Maros Megyei Múzeum közös projekje keretében került sor. A feltárás közvetlen célja annak a területnek a régészeti tehermentesítése volt, melyen a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékmúzem új szárnya fog felépülni.

A Bem József, illetve Alexander von Lüders orosz és Eduard Clam-Gallas osztrák tábornokok csapatai között zajló segesvári csatában tűnt el Petőfi Sándor.