Pontosan 550 éve készült el az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai krónika. A jeles évforduló alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár újra megjelentette a könyvet, amelyet ebben a hónapban egy 10 napos körút keretében mutatnak be az erdélyi magyar közösség számára. Vasárnap pedig átadtak egy-egy példányt az erdélyi történelmi egyházak képviselőinek a kolozsvári Vallásszabadság Házában.

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója a bemutatón elmondta, hogy a Könyvtár alapítója, Széchényi Ferenc 1802-ben a nemzet, a köz számára ajánlotta fel méltán híres gyűjteményét. A nemzeti könyvtár, ahogyan a főigazgató fogalmazott, igyekszik tényleg nemzeti könyvtárként működni, és elérhetővé tenni mindenki számára – Magyarország határain kívül is – azokat a könyveket, szövegeket, amelyek birtokában vannak. Mint mondta, a kutatás mindig is fontos volt az OSZK számára, ehhez is kapcsolódik a néhány hónappal ezelőtt kiadott Budai krónika hasonmáskiadásának 550 példánya.

Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész és a könyv egyik szerkesztője egy idézettel indította Hess András és a Budai Krónika bemutatását, amely szerint a történetek azok, amik egyesítik az embereket. Mint mondta, egy jó történethez szükség van egy jó szövgre,egy jó íróra,  egy jó nyomdászra, egy jó mecénásra és nem utolsósorban olvasókra. A Budai Krónika egy jó történet, a magyarok története, amely több szempontból is különleges az európai művelődéstörténetben. Nincs tudomásunk más népről, akiknek az első saját nyomtatványuk a történetüket mesélte volna el, hiszen régen a nyomtatás annyira költséges műfaj volt, hogy az azonnali megtérülés érdekében először mindenki búcsúcédulákat, latin nyelvtankönyveket és egyéb, gyorsan eladható nyomtatványokat készített, nem pedig krónikákat. Emellett azért is különleges Hess András munkája, mert míg Európa más „első nyomtatványaiból” csak egy-egy darab maradt fenn, addig a Budai krónika feltételezhetően 200–250 eredeti példányából mintegy 10 eredeti példányát őrzik a legnagyobb könyvtárak. 550 év alatt mindössze kétszer adtak ki róla hasonmáspéldányokat, 1900-ban, és 1973-ban, de ezek ma már nem találhatóak meg a piacon,és évekbe telhet, míg az ember ráakad valahol egyre.

Elmesélte azt is, hogy milyen göröngyös út vezetett addig, hogy 1473-ban Hess András megjelentethesse művét. Támogatója, Vitéz János esztergomi érsek volt, aki épp a könyv elkészülte előtt került összetűzésbe az akkor hatalmon lévő Mátyás királlyal. Az érseket letartóztatták, és hamar „a magzar király ellensége” jelzőt húzták rá. A Budai krónika eredeti formájában Vitéz János ajánlását tartalmazta előszóként, ám bebörtönzése után Hess András még egy évet várt, és végül úgy döntött, nem lehet ilyen formán kiadni ezt a kötetet, ezért Vitéz János írását kivette belőle. Csak így kerülhetett piacra a Budai krónika.

Farkas Gábor Farkas úgy fogalmazott, hogy ez az ünnepi kiadás mind az öt érzékszervünk számára készült. A nem csupán digitalizált, hanem ténylegesen papíron újrajelent Budai krónika megfogható, olvasható, a díszcsomagolásban melléje tett tokaji bor pedig ízletes és illatos, míg a Szabó Sipos Barnabás színművész közreműködésével készült hangoskönyvet bárki bármikor letöltheti az OSZK oldaláról.

Az előadás végén Adorján Dezső Zoltán, az Evangélikus- Lutheránus Egyház püspöke, Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, Szabó László, a Magyar Unitárius Egyház Főhatósági Hivatalának a vezetője, László Attila főesperes- plébános, és Kovács Sándor, a Protestáns Teológiai Intézet rektora vehetett át egy- egy példányt a Budai krónika 2023-as hasonmáskiadásából.

Arra a kérdésre, hogy milyen szerepe van a Budai krónikának a magyar kultúrában, Rózsa Dávid a Maszolnak azt felelte, hogy ez a könyv a magyar írásbeliség és kultúra kiemelt jelentőségű műve, és nem csupán azért, mert ez az első Magyarországon nyomtatott könyv, amelynek az 1473-as megjelenése európai szinten korai, éppen ezért hatalmas dolog volt, amellyel nagy kultúrnemzeteket előztünk meg, hanem azért is, mert tudjuk azt is, hogy a könyvnyomtatási tevékenységét senki sem kezdte a magyarokon kívül saját történetének megörökítésével.

Hogy miért fontos nagyközönség számára elérhetővé tenni ezt a művet, ráadásul nem is egyszerű újranyomtatásként, hanem fakszimile kiadásként, Farkas Gábor Farkas azt felelte, hogy a hasonmáskiadás által kicsit fel lehetett élénkíteni a Budai krónika kutatását. Új szempontok jöhettek fel, régieket lehetett újratanulmányozni, amely mindamellett, hogy érdekes, nagyon fontos folyamat is, hiszen ez a nyomtatvány Európa-szerte igencsak korai munkának számított: Svájcban, Németországban, Itáliában, Hollandiában és Franciaországban volt még ekkor csak könyvnyomtatás. Úgy fogalmazott, hogy a nemzeti könyvtárnak kötelessége, hogy ilyen fontos könyveket jelentessen meg és tegyen mindenki számára hozzáférhetővé.

Rózsa Dávid azt mondta, azt látjuk az emberiség művelődéstörténetében, hogy a legfontosabb, legtartósabb gondolatok legjobb hordozója 2023-ban is a könyv. Évszázadok óta nincs stabilabb, megbízhatóbb és barátságosabb hordozója az igazán örök gondolatoknak, mint a papírformátum, emiatt egyértelmű volt, hogy a Budai krónikát ilyen módon kell elkészíteni.

Ha már az előbbiekben feljött a kutatás témája, feltettük a kérdést, hogy a kiadás kapcsán rájöttek-e valami újra, valami olyasmire, amit eddig nem tudtunk a Budai krónikáról. Farkas Gábor Farkas azt felelte, hogy igen, nem is akármire. Úgy fogalmazott, hogy évek óta bújkált benne, hogy valami nem stimmel. Miután a hasonmásokat elhozták a nyomdából, akkor villant be, hogy nem csupán a könyv előszavában kényszerült Hess András manipulációra, hanem a végén is, ugyanis sokkal hosszabbra tervezte a Budai krónikát, de ki kellett vennie a Vitéz János-féle ajánlás mellett más részeket is. Ezért a kötet végén is van öt üres oldal,amelyiknek az oldalpárján van nyomtatott szöveg. A Mátyásról szóló, feltehetően vele ellenséges rész nem kerülhetett kinyomtatásra, ezért a történet a koronázásáról szóló fél oldal után félbeszakadt.

E különleges és hiánypótló mű fatokos kiadásából csupán 20 értékesíthető példány maradt. Rózsa Dávid úgy fogalmazott, hogy ebből is látszik, hogy a könyvekre, kiváltképp a hasonlóan különleges darabokra hatalmas a piaci igény. Arra a kérdésre, hogy terveznek-e újranyomtatást, azt felelte, hogy nem, hiszen az 550. évfordulóhoz kapcsolódik a példányok száma is.

A Budai krónika digitalizált verzióját év végétől bárki elérheti a Magyar Elektronikus Könyvtárban.