A Hungarikum Bizottság elé terjesztik az 1568-as tordai országgyűlésen megszavazott vallásszabadság törvényét és Kőrösi Csoma Sándor életművét – döntött keddi gyűlésén az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság.

A Magyar Értéktárba való besorolás kiemeli a tordai országgyűlés határozatának kultúrtörténeti, vallástörténeti, világot formáló és példaértékű jelentőségét és Kőrösi Csoma Sándor úttörő és kiemelkedő munkásságának fontosságát.„Az 1568-as országgyűlés Európában elsőként a tordai katolikus templomban hirdette ki a vallásszabadságot. Ez a momentum a Kárpát-medencei magyarság közös értéke, ugyanúgy, ahogy Kőrösi világhírű hagyatéka is, ezért reméljük azt, hogy a következőkben kiemelkedő nemzeti értékké, majd Hungarikumokká válhatnak” – fogalmazott Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.

Az 1568-as tordai országgyűlésen hozott vallásügyi határozat a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást, amely a felekezeti hovatartozástól függetlenül évszázadokra biztosította az együttélés békés feltételeit.

Kőrösi Csoma Sándor munkássága nemzetközi tudományos körök elismerésének örvend. Életművének legfőbb gyümölcse világ első tibeti-angol szótára, amely hosszú ideig a később készült szótárak legfőbb forrása volt. A tibeti irodalom és vallási iratok tanulmányozásával pedig letette egy új tudományág, a tibetisztika alapjait.„Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság tevékenységével arra törekszünk, hogy erdélyi értékeink védnökei legyünk, megőrizzük és ápoljuk azokat, amelyek nemcsak az erdélyi magyarok, de az egész nemzet számára reprezentatívak. Az idén 450 éves vallásszabadság törvénye, illetve Kőrösi Csoma Sándor életműve pedig az egész magyarság közös értéke” – hangsúlyozta Hegedüs Csilla.

Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság döntött a több mint 100 éves hagyománnyal rendelkező Petry hús- és hentestermékeknek és a 13. századi siteri református templomnak az Erdélyi Magyar Értéktárba való felvételéről is.