Filmek színpadi adaptációit tűzi műsorra a TIFF alatt a kolozsvári színház
Három, filmek alapján készült előadást tűz műsorra a kolozsvári színház a 17. TIFF (Transilvania International Film Festival) keretében – közölte a színház sajtóirodája.
Június 1-jén az Adrian Sitaru által az azonos című film alapján rendezett Illegitim előadás lesz műsoron este 8 órától a stúdióban. Az előadás a virtuális valóság technológiájának felhasználásával emberi ítélőképességünk buktatóira, torz világnézetünk által okozott közönyünkre világít rá. Folyamatosan láthatatlan szemüveget, szemellenzőt, vagy színes lencsét viselünk, csak azt látjuk, amit látni szeretnénk, ami kényelmes, amit megtanultunk látni. Megállíthatatlanul forgunk körbe, párhuzamos valóságokat élünk meg. A kérdés csupán, hogy van-e lehetőségünk felülemelkedni mindezen?
Ingmar Bergman világhírű filmrendező születésének centenáriumát a Suttogások és sikolyok című, 2010-ben bemutatott nagysikerű előadással ünnepli a színház. Az Andrei Șerban által rendezett előadás azt próbálja feltárni, hogyan kezdődött a Suttogások és sikolyok film alkotási folyamata. Az előadás alkotói azt kísérlik meg elképzelni, hogyan válik a színpadi fikció valósággá, megfejteni az egyik legnagyobb rendező és négy kiváló színésznő alkotásának titkát. A történet magvát négy nő alkotja: Agnes, a haldokló, nővérei, Karin és Maria, akik eljötek, hogy mellette legyenek, és Anna, a szolgáló. A címben szereplő suttogások és sikolyok a négy nő suttogásai és sikolyai. Az előadás szombaton, június 2-án 8 órától látható a stúdióban.
Vasárnap, június 3-án 8 órától pedig az Emily Watson főszereplésével készült Hullámtörés azonos című színpadi változata látható a stúdióban. „Lars von Trier 1996-os kultuszfilmje, a Skót Felföld egy elszigetelt kis falujában játszódó Hullámtörés sokkolta a film világát. A film zord tájai és lecsupaszított esztétikája válaszok helyett kérdéseket szegeznek nekünk. Miért fordítunk hátat mindig a leggyengébbnek? Mikor válik a belenyugvás fojtogatóvá? És vajon a hit nem inkább egy érzés a puszta szó helyett?” – teszi fel az előadás kapcsán a kérdést Tom Dugdale rendező.