Megdöbbentő vallomásokkal kezdődött el csütörtökön a Csíki Székely Múzeumban a Csíkszereda várossá válásának 460. jubileumára szervezett kétnapos szakmai konferencia: a házigazdák nem féltek a mítoszok mögé invitálni a hallgatóságot.

Izgalmas nyitánynak lehetett részese csütörtök reggel a Csíki Székely Múzeum protokoll termébe érkezett, diszkrét számú hallgatóság. Amint arról tudósítottunk, a várossá nyilvánítás 460. évfordulójára az intézmény kétnapos szakmai konferenciát szervezett, így a tavaly ősszel közzétett felhívásuk nyomán mintegy két tucat előadó ecseteli két napon át a várostörténet különböző korszakait – legkevésbé az utóbbi félszázad eseményeit.

A csütörtök reggeli hivatalos nyitányon Gyarmati Zsolt múzeumigazgató jelezte: az intézmény nem tartozik a rutinos konferenciaszervezők közé (ez a második, amit megszerveznek), és be is mutatta Karda-Markaly Aranka fiatal muzeológus kollégáját, akinek ötletére nekiláttak a város jubileumi konferenciáját megszervezni. Az igazgató jelezte, örül annak, hogy a rendezvény tematikája színesre sikerült, régészeti korszakoktól a szocializmusig átfogva az időszakokat, miként annak is, hogy Csíkszereda polgármesteri hivatalának kiadója kötetben fogja megjelentetni az előadások szerkesztett változatát.„A múzeumunk imázsa meghaladja a valós teljesítményünket a Kárpát-medencében: nem vagyunk annyival jobbak, mint amennyire látszunk” – fogalmazott Gyarmati Zsolt, mintegy utalva arra, hogy a múzeum feladatsorából a kiállításaik (Munkácsy, Csontváry, stb.) látványossága hatalmas sajtóvisszhangot generált. Vallomását követően az igazgató jelezte: ezzel szemben a múzeumban zajló állagmegóvó (gyűjtés, konzerválás, tárolás) és tudományos munka (feldolgozás, közzététel) a feladatsorban szintén nagy horderővel bírt a munkaközösség számára.

„Nemesmásolat” Izabella királynétól

A pénteken is folytatódó konferencia alatt a protokoll teremben megtekinthető annak a Tordán keltezett okiratnak a „nemesmásolata” – az eredetihez legközelebb álló, a dokumentum anyagszerűségét teljes mértékben megőrizve –, mellyel 1558. augusztus 5-én városi címet adományozott Csíkszeredának Izabella királyné.

Mind Gyarmati Zsolt igazgató, mind pedig az utána felszólaló Ráduly Róbert Kálmán polgármester jelezte: léteznek arra utaló jelek, hogy már korábban is város lehetett Csíkszereda, de az 1558-as okmány előttről mindeddig nem áll rendelkezésre igazoló dokumentum.

Csíkszereda polgármestere nyitóbeszédében visszaemlékezett arra, hogy „megadták a módját” a jubileumnak 20 évvel ezelőtt: akkor ugyanis a közönségben ült nem csupán Budapest akkori főpolgármestere, Demszky Gábor, hanem „törött lábbal, begipszelve” Viorel Lis, Bukarest akkori főpolgármestere is.

Ráduly különben előadásában arról a mítoszról is lerántotta a leplet, hogy 1929. január 6-án lett volna Csíkszeredában a legelső hokimeccs – ahogyan azt az egész helyi jégkorongos közösség, játékosokat és törzs-szurkolókat beleértve is állítja. Ráduly bevallotta: „kellemetlen szembesítés”, és ő maga is menedzselte polgármesterként ezt a téves időpontot a 80-éves évfordulóra, de a valós hokitörténeti időpont: 1931. január 4.