A „másik Radnótit” mutatja be erdélyi körútján Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész

Miért gondolta Radnóti, hogy Fanninak nem tetszenek a szerelmes versei és miért ajánlotta könyvét „nemi félelemmel” Szerb Antalnak? Rendhagyó irodalomórát tartott kedd este a kolozsvári Bulgakov Café emeleti termében Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész. A Radnóti Miklós dedikációiból és leveleiből kimazsolázott filológiai ínyencségeket a héten több erdélyi városban bemutatja.

Radnóti Miklós szerelmes verseinek, vagy például a Bori notesz tartalmának irodalomtörténeti kontextusához hozzátesznek az irodalmi személyesség megnyilvánulásai, vallja a szegedi kutató, akit Kolozsváron a Helikon szerkesztője, Horváth Benji költő kérdezett. Amennyiben elfogadjuk, hogy a költői életműtől nem kell feltétlenül elhatárolni a nem művészi szándékkal született szövegeket, például a dedikációkat és levelezést, akkor értékes információkat kapunk az irodalomtörténész által szerkesztett két kötetből. Bíró-Balogh Tamás anekdotákban gazdag beszámolóin egyébként nem csak az irodalomtörténészek szórakozhatnak remekül.

A kedd esti beszélgetésen például több lehetséges megfejtés is elhangzott arra, hogy miért félt Radnóti „nemi”-leg Szerb Antaltól. Az irodalomtörténész rámutatott: az aláhúzás miatt biztos, hogy nem a „némi” elírásáról van szó. A legvalószínűbb magyarázat, hogy Radnóti Nemi papjára utalt, aki az ókori Rómában Diána papja volt és a hagyomány szerint mindig úgy került ebbe a funkcióba, hogy megölte elődjét. A szó így kevésbé a nemiségre, mint a generációváltásra utalhat.

A Szépmíves kiadónál 2016-ban megjelent Könyvvel üzenek néked. Radnóti Miklós dedikációi és a Jaffa kiadónál 2017-ben megjelent Különben magyar költő vagyok. Radnóti Miklós levelezése I. a Radnóti-hagyaték korábbi feldolgozásait, Radnóti Miklós 1989-ben megjelent naplóját, Gyarmati Fanni 2014-ben közreadott naplóját, valamint a 2016-ban megjelent Árnyékban éles fény vagy című fényképalbumot egészíti ki.

A dedikáció irodalomtörténeti jelentőségére nyilvánvaló példa az, amikor új vers bukkan fel egy könyv előlapján – ilyen a Radnóti fiatalkori szerelmének, Tininek írt négysoros ajánlás.Bár a Radnóti-hagyaték értékes része (dedikált könyvek, levelek) egy budapesti borospincében ázott el és veszett oda, a maradék is értékes információkat rejteget. Bíró-Balogh Tamásnak kutatóként olyan szempontból szerencséje volt, hogy Radnóti kézírása könnyen olvasható, dedikációi pedig rendkívül lelkiismeretesek, pontosan keltez, az üdvözlő formulákat („szeretettel”, „barátsággal”, „fiúi tisztelettel”) következetesen használja. A dedikált kötetek számából, a szövegekből például kirajzolódik a költő kapcsolati hálója: például Sík Sándor, az egykori tanár, majd barát volt az egyetlen, aki a költő mindegyik kötetéből kapott, a „fiúi tisztelettel” aláírás is csak neki járt.

Feleségének, Gyarmati Fanninak csak egyetlen kötetet dedikált Radnóti, még az udvarlás időszakában, ez nem a saját kötete, hanem a szerelmes verseit tartalmazó 1929-es Jóság antológia volt. A dedikáció egyik sora rávilágít arra az érdekes döntésre, hogy Radnóti korábbi szerelméhez, Tinihez írt verseit dedikálta Fanninak. „Pedig talán nem is szereted őket” – szabadkozik.Bíró-Balogh Tamás külön érdekességként kiemelte azt a dedikációt, amelynek keltezése 1935. május 7-től 24-ig tart. Mint kiderült a jelölt időszakban a dedikáció címzettje, Lippenszky Médi segített felkészülni Radnótinak a francia vizsgára, amelyen előzőleg Horger Antal, az egyetem „fura ura” nem engedte át. Különleges az ajánlás azért is, mert nem Radnóti az egyetlen aláírója, „tanúként” jegyzi Buday György is, a Radnóti-kötetek kolozsvári születésű illusztrátora. Ő Radnóti leveleinek is gyakori címzettje.A költő levelezését egybegyűjtő kötet címét egyébként az egyik legfontosabb levél sora adta: „Különben magyar költő vagyok.” Ezt Radnóti Komlós Aladárnak írta, tiltakozásul az ellen, hogy a költőket (zsidó) származásuk és nem pedig teljesítményük alapján kategorizálják. A levél, Bíró-Balogh Tamás szerint igazolja azt, amit Vas István költő, Radnóti barátja vetett fel: a Bori notesz versei azért születtek meg, mert Radnóti, bár menekülhetett volna, úgy döntött, hogy végigjárja az erőltetett menetet és költőként regisztrálja, amit tapasztal.

A levelek között erdélyi olvasóknak különösen érdekes lehet Radnóti Nagyváradon élő féltestvére, Erdélyi Ágnes levele, illetve nyelvi kuriózumnak számítanak a már említett fiatalkori szerető, Tini Radnótihoz írt zaklatott, szenvedélyes, régi német kézírással írt levelei, amelyeket, Adamik Lajos műfordító ültetett át magyar nyelvre.

Bíró-Balogh Tamás elmondta, további két kötet várható a Radnóti-levelezésből, többek között feldolgozásra vár a Fannihoz írt kb. 1500 levél is. Szerdán Marosvásárhelyen, csütörtökön Székelyudvarhelyen, pénteken pedig Sepsiszentgyörgyön ismerkedhet a közönség az irodalomtörténész kutatásaival.

Kapcsolódók

Kimaradt?