Az Egyesült Államok „hátsó udvarában” semmi keresnivalója nincs Kínának és Oroszországnak – a Maszolnak nyilatkozó szakértő szerint ezt a jelzést küldte Donald Trump a venezuelai akcióval. Az elemzők azt is megjegyzik, hogy az amerikai beavatkozás egy újabb kellemetlen epizódot jelent az Európai Unió számára, amely „eszközök és hang nélkül szemléli egy olyan világrend átalakulását, amelynek sorsáról nélküle döntenek”.  

Van-e jelentősége a venezuelai akció időzítésének, azaz miért épp most? – kérdeztük Magyarics Tamás Amerika-szakértőtől. Mint mondta, Donald Trump korábban is kilátásba helyezett jelentős akciókat a Maduro-rezsim ellen. „Feltehetően mostanra készültek el a gondosan összehangolt tervek, mert a jelek szerint nagyon hatásosan működtek együtt a különböző amerikai szervezetek, a hadsereg, a hírszerzés, stb. Trump elképzelhetően üzenni is akart: komolyan gondolja a úgynevezett renitens latin-amerikai országokkal szembeni fellépést; a nemzetbiztonsági stratégiában kiemelt helyen foglalkoznak a nyugati féltekével, és a jelek szerint Trump nem akar eltűrni senkit itt, aki az Egyesült Államok hegemóniáját fenyegetné” – fogalmazott lapunknak a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professzora.

Kérdésünkre, hogy miként befolyásolhatják a történtek az ukrajnai helyzetet, a szakértő úgy vélte, közvetlenül nem nagyon befolyásolhatja. „Legfeljebb az lehet a közvetett hatása, hogy a nagyok a nemzetközi jogra, ENSZ-re, stb. tekintet nélkül erőből rendezik a vitás kérdéseket; azaz, bizonyos fokig visszatérés a hagyományos erőegyensúlyi politizáláshoz. Nem mintha az ENSZ-határozatokat mindenki sietve betartotta volna eddig, ha elég erős volt” – mondta Magyarics Tamás. 

Azt is megkérdeztük az ELTE professzorától, hogy mit akar Trump elérni Nicolas Maduro venezuelai elnök eltávolításával. „Négy lehetséges cél lehet. Egyrészt a dokumentálhatóan a drogkereskedelem egyik szereplőjeként ismert venezuelai rendszer kiiktatása, másrészt Madurót a nemzetközi terrorizmus támogatásával is vádolják, a Tren de Araguát nemzetközi terrorista csoporttá nyilvánította Washongton. Harmadrészt a világ ismert olajtartaléka húsz százalékával rendelkezik Venezuela. Ha az Egyesült Államok megszerzi fölötte az ellenőrzést, javíthat a Kínával és Oroszországgal szembeni pozícióján is. Végül pedig üzenetet küldhet más latin-amerikai baloldali rezsimnek, hogy a tűzzel játszanak, ha Washington érdekeit keresztezik” – fogalmazott Magyarics Tamás. 

Kapcsolódó

Amerika kiütötte Kínát Venezuelából

Maduro egy klasszikus szocialista diktátor volt, aki az ország nyersanyagait a saját hatalmának konszolidálására használta fel.

Benkő Erika vélemény

Felvetésünkre, hogy milyen következtetéseket vonhat le Amerika venezuelai beavatkozásából Moszkva és Peking, a szakértő azt mondta: Kína és Oroszország számára egyértelmű jelzésről van szó: az Egyesült államok „hátsó udvarában” semmi keresnivalójuk nincs, így nincs helyük orosz-venezuelai szerződéseknek vagy kínai gazdasági behatolásnak. Ami Trump amerikai megítélését illeti az akció kapcsán, Magyarics Tamás úgy látja, az elnök megerősítheti az imázsát mint kemény politikus, akit -- akár szeretik akár nem -- komolyan kell venni, és „komolyan kell venni annak a nagy részét is, amit mond” – hangsúlyozta a professzor.   

Ștefan Popescu külpolitikai elemző a Gândulnak írt elemzésében azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok a venezuelai akcióval egyértelmű jelzést küldött: a Washington számára létfontosságúnak tekintett térségekben a rivális hatalmak jelenléte, valamint az ezekkel kacérkodó rezsimek kétértelmű magatartása többé nem elfogadható. „A venezuelai elnöki pár letartóztatása, és különösen Donald Trump elnök azon kijelentése, miszerint az akció teljes mértékben összhangban állt az amerikai jogszabályokkal – ami burkolt elismerése annak, hogy a nemzetközi jogot a nagyhatalmak kiemelt érdekövezeteiben felfüggesztik – tovább erősíti azt a benyomást, hogy a világrend új szakaszába léptünk” - fogalmazott Popescu.

Egy újabb kellemetlen epizód Európa számára

A szakértő szerint a venezuelai beavatkozás úgy is értelmezhető, mint a Trump 2.0 adminisztráció új nemzetbiztonsági stratégiájában megfogalmazott, újraaktivált Monroe-doktrína felgyorsított alkalmazása. „A birodalom nem terjeszkedik; éppen ellenkezőleg, visszahúzódik. Az amerikai birodalmi köztársaság biztosítja létfontosságú tereit, és ez a saját féltekéjére irányuló védelmi összpontosítás a hatalom egyetemes kivetítésére irányuló ambíció feladását jelzi” – írta Ștefan Popescu. 

„A történelmi precedens az 1989-es panamai beavatkozás: gyors, korlátozott erődemonstráció, amelynek célja egy létfontosságú terület feletti ellenőrzés újbóli megerősítése volt. Akárcsak akkor, a mostani akció is egy Moszkvával kötött hallgatólagos megállapodás keretébe tűnik illeszkedni. A befolyási övezetek régi, újjáélesztett logikája szerint: te ott, én itt. A multilaterális diplomáciát így közvetlen tárgyalások váltják fel a hatalmak valódi központjai között” – véli a külpolitikai szakértő. 

Popescu szerint Európa számára ez egy újabb kellemetlen epizód. „Az ukrajnai tárgyalásokat, valamint a Közel- és a Közép-Kelet válságait követően az amerikai beavatkozás Venezuelában ismételten bizonyítja az Európai Unió képtelenségét arra, hogy geostratégiai szereplőként lépjen fel. Az Európai Unió eszközök és hang nélkül szemléli egy olyan világrend átalakulását, amelynek sorsáról nélküle döntenek” – fogalmazott a szakértő.