Június 30-tól látható a romániai mozikban az Arany Medve-díjas Testről és lélekről. Bár a nemzetközi sikernek köszönhetően a filmről sokan hallottak, azt talán kevesebben tudják, hogy rendezője, Enyedi Ildikó kísérleti filmesként indult a ’80-as években, illetve a Mátrix előtt jóval leforgatta a golyómegállítós jelenetet. Következzen néhány érdekes adalék a rendező pályaképéhez.

A Testről és lélekről romániai ősbemutatója a 16. TIFF-en volt, június elején. Kolozsvárra látogatott a Máriát alakító Borbély Alexandra, aki a Maszolnak többek között arról beszélt, hogy hogyan alakította a tekintetét a zárkózott, gyermeki, nőiességében visszafogott karakterhez.Mint Enyedi Ildikó korábbi filmjeiben, ebben is jelen van a csoda: Endre és Mária minden éjjel ugyanazt álmodják, szarvas képében bóklásznak egy apró tó partján a téli erdőben, miközben a valóságban mindketten egy vágóhídon dolgoznak, és csak látásból ismerik egymást. A film arról gondolkodik, hogy léteznek-e lelki társak, és képesek-e egymásra találni testi-lelki bénaságaik és a rideg, kegyetlen társadalmi környezet ellenére.

A kritikusok egyetértenek abban, hogy különleges alkotásról van szó (Gyenge Zsolt szerint azért nem remekmű, Dobi Ferenc viszont úgy gondolja, hogy nagyítóval kell keresni a hibát benne). Míg Enyedi Ildikó korábban a nyugati-keresztény kultúrához, mítoszokhoz mélyen kötődő filmeket rendezett, első filmje például tisztelgés az elektromosság és a film médiuma előtt, de thriller-elemekkel ötvözve feldolgozta Weber Bűvös vadász című operáját, illetve pozitív szereplővé változtatta a bibliai Simon mágust, most sokkal egyszerűbben és általánosabban mesél a szerelemről.

Csodák és állatok

A Testről és lélekről szarvasai a vágóhídon leölt marhák szabad, több mesében is megjelenő testvérei. A gyakran állatok formájában megjelenő mesei, mitológiai elemek Enyedi védjegyének is tekinthetőek: első nagyjátékfilmjében, Az én XX. századomban a megváltás mítoszát idéző szamár tűnik fel, a Bűvös vadászban pedig a nyúl, aki Mária köntösébe bújik a vadászkutyák elől, és a csiga, akinek a lelkét elviszi az ördög egy emberi lélek helyett. A csoda belengi Enyedi filmjeinek legsötétebb pillanatait is, anélkül, hogy a végeredmény szirupossá válna.

Első nagyjátékfilmjét, Az én XX. századom címűt az ún. „fekete széria” részének tekintik a filmtörténészek. A fekete-fehér filmek sorozata Tarr Béla 1987-es Kárhozat című filmjével kezdődött, és ide sorolhatóak Fehér György, Szász János vagy Janisch Attila alkotásai is. Bár filmjeik különböznek, közös bennük, hogy egyetemes létérzést mutatnak meg, sötét, illúziótlan világszemlélettel és a bűn lélektanának vizsgálatával.

Enyedi Ildikó szemlélete különbözik a „fekete széria” többi darabjától, egyrészt női szerepeket vizsgál, másrészt pedig szeretettel ábrázolja a karaktereit, csodát lát az emberi létezésben, bár filmje tulajdonképpen csalódottságból készült: Tesla és Edison századáról szól, amely nagyszerű technikai megvalósításokkal kezdődött, de végül kiölte az emberekből a méltóságot és a hitet a lehetetlen megvalósításában.

Pályakezdés kísérleti filmekkel

Enyedi Ildikó szemléletét meghatározza, hogy első kisjátékfilmjeit a Filmművészeti Főiskolán végzett rendezői képzéssel párhuzamosan, a Balázs Béla Stúdióban készítette. Amint egy 1989-es interjúban fogalmaz, mesterének tartja Erdély Miklóst, akinek az 1978-ban indult INDIGO (Interdiszciplináris Gondolkodás) kurzusát is látogatta.Erdély Miklós célja egy kreatív, inspiratív közeg létrehozása volt, az így kialakult zenészekből, képzőművészekből, filmesekből, színházrendezőkből álló művészcsoport több kiállítást, közösségi műalkotást hozott össze. Tematikus kiállításaik közül több egy-egy anyagból, például a szénből, vagy a homokból indult ki, de körüljárták a hűség fogalmát is, Enyedi Ildikó akciója erre a témára például az volt, hogy egy gyümölccsel leevett ingbe belevasalta a gyümölcsfoltot. Az Erdély Miklós művészetpedagógiai tevékenységéről megjelent könyvről itt olvasható recenzió.

A Testről és lélekről, mint „kishal”

Bár első nagyjátékfilmjének sikerét – Az én XX. századom a Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb elsőfilmesnek járó Arany Kamera-díjat nyert, és minden idők 12 legjobb magyar filmje közé is beválogatták – későbbi filmjei nem ismételték meg, azért egyik sem maradt észrevétlenül, az 1994-es Bűvös vadász kivételével mindenik nyert valamit külföldi filmfesztiválokon is.

Az 1999-ben bemutatott Simon mágus után Enyedi Ildikónak több nagyjátékfilm-terve is volt, de különböző okokból egyik sem valósult meg. Tíz éves szünet után egy tévésorozatban, az izraeli forgatókönyv alapján rendezett Terápiában dolgozott ismét rendezőként Gigor Attila mellett, akivel 2013-ban meg is nyerték a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Film- és Tévékritikus Szakosztályának legjobb tévés rendezés díját. A sorozat bemutatásakor készült interjúban a rendező „kishalnak” nevezte a Testről és lélekről című filmtervét, akkor nyilván még nem számított Arany Medvére. Nagyhalnak pedig Füst Milán Feleségem története című könyvét és az író szemléletét feldolgozó húsz éves filmtervét, amelynek lehetséges megvalósulásáról egyelőre nem tudni.

A Wachowski-testvérek előtt jóval megállított egy puskagolyót

Enyedi korábban egy Szilárd Leó atomfizikusról szóló sci-fit is tervezett, Szelíd interface címmel, amire végül nem sikerült anyagi támogatást szerezni, pedig az Oscar-díjra jelölt Paul Giamatti már elvállalta a főszerepet. Bár Enyedi Ildikó stílusáról talán nem a sci-fi műfaja jut elsőként eszünkbe, a speciális effektek nem állnak távol a rendezőtől. A filmterv kapcsán 2006-ban készült interjúban említi is, hogy a golyójelenetet, ami a Mátrixszal vált híressé, már évekkel korábban megcsinálta a Bűvös vadászban.

A mesterségesség egyenesen kiindulópontja volt Az én XX. századom című filmnek, amelyhez Máthé Tibor operatőr külön század eleji hatású nyersanyagot rendelt, és a világítással rekonstruálta a korabeli filmek hangulatát. Emlékezetes a film tükörteremben forgatott jelenete is. A Testről és lélekről egyébként állóképszerű kamerahasználatával eltér a korábbi Enyedi-filmektől, ugyanis a rendező most először nem Máthé Tibor operatőrrel, hanem Herbai Mátéval dolgozott.