Iszlai Józseffel beszélgettünk, aki Kolozsvár hangjaiból írt zenét

Május 13-án mutatja be a kolozsvári Sétatéren az Our Environment Remixed című zenei performanszát Iszlai József: megtapasztalhatjuk és meghallgathatjuk zene formájában a várost, ahol élünk. A zeneszerzővel beszélgettünk a koncepcióról, illetve arról, hogy a filmtől milyen út vezetett az elektronikus zenéig.

Iszlai Józsi gyakran fellép elektronikus élő-zenével különböző klubokban, zenét ír filmhez és színházi előadásokhoz – legutóbb például a nagyváradi Szigligeti Színház Trónok arca Casting című előadásához, amiben játszik is a továbbiakban –, de vett már részt Brâncuși esztétikájából kiinduló kísérleti színházi projektben is. Bántó Csabával közösen rendezett kisfilmje, az Eleven töredék, amelynek a zenéjét is szerezte, Visky Ábel Édes Otthon című filmjével megosztva első díjat nyert 2013-ban a TIFF helyi filmek versenyén.

A városi környezetben talált és rögzített hangokból összeálló zenei anyaga a Jazz in the Park fesztivál támogatásával jött létre: a 2016-ban egy építészeti- és egy design-projekt mellett ezt találta a legjobbnak a zsűri.Nem DJ, hangsúlyozza Józsi, elektronikus zenét szerez, de gyakran indul ki a vizualitásból és valamikor szeretne visszatérni a filmhez is. A Sapientia-EMTE filmszakán végzett, itt már első évtől sokat foglalkozott hangutómunkával, helyszíni hangfelvételekkel. Bár azelőtt nem szerette az elektronikus zenét, ekkor mégis izgalmassá vált számára: „Lehet, hogy épp untam a gitározást” – meséli – „hirtelen izgalmas lett, hogy mi lenne, ha mesterségesen, nem a hangok természetazonosságában gondolkozva hoznék össze valamit. Az elektronikus zenében ezt nagyon sokszor alkalmazzák, mintát vesznek, például jazz-albumokról kivágnak dolgokat, van ennek egy hagyománya, ami ebben az urbanizációs kultúrközegben azért nagyon benne van.”

Ez a hagyomány a huszadik század első felére vezethető vissza, amikor a zeneszerzők kísérletezni kezdtek olyan hangokkal, amelyek csak gép közvetítésével hallgathatóak, magyarázza Józsi. „Akkor nagyon felerősödött az alkalmazása annak a gesztusnak, hogy hangszóróból hallgatsz valamit és nem egy tér akusztikájában születik meg az összhangzat, hanem el vagy idegenítve egy eszközzel, ami közvetíti neked a hangot. A felvételek mágneses szalagon visszajátszva, összevágva, felvételek mikrofonnal tárgyakról, amelyek szólnak… A modern zeneszerzők kezdték ezt alkalmazni, s aztán beépült a klubkonvenciókba. Ez áttörés volt a klasszikus zenében.”A talált hangokból készült zenei anyaga tulajdonképpen a végsőkig feszíti a természetes-mesterséges ellentétpárt: „Egyetlen általam kitűzött játékszabályt követtem, ami szerint minden zenei hangom forrása kizárólag egy létező természeti felvételből indulhatott ki. Ez arra kényszerített, hogy akusztikus hangszereket ne használjak, hanem minden zenei döntést hangutómunkából és a kollázs eljárásával oldjak meg” – írja a zeneszerző az Our Environment Remixed ismertetőjében.

Levélzörgésből dallam

A természetből származó hangok felhasználásának ötlete először egy hanginstalláció formájában valósult meg, ami a kolozsvári román színház 2016-os nyílt napjain volt látható: „bement az ember a térbe, ahol vasláncok lógtak, s ha hozzájuk értél, akkor valamilyen természeti hang indult el, ez meg volt oldva technikailag, érzékelőkkel. De egy zenei kulcsban volt, tehát ha szóltak egymás mellett, akkor volt egy harmóniája, összefüggő zene is volt. Természet is volt és zene is. Akkor már érződött, hogy ez érdekes, és úgy gondoltam, hogy végig kell csinálnom” – meséli Józsi.

A levélzörgéstől és madárcsicsergéstől elég távol esik a végeredmény, ugyanis a felvett hangok komoly digitális manipuláción esnek át, tudtuk meg, mikor Józsi a munkafolyamatról beszélt: „Az elég egyértelmű lenne, hogy felvesz az ember hangokat a természetben és dolgokat csinál belőle, például megütöm a fát és dobot csinálok belőle. De ahol egy szintet mélyül az egész, az az, hogy lehet zongorahangszínt csinálni belőle vagy billentyűket, ahol már teljesen elveszted hallgatóként a forrást. Például a hang egész frekvenciatartományából, a legmélyebb hangtól a legmagasabbig ki tudok választani egy kis részt és abból mintát veszek és készítek belőle egy billentyűt. Sokszor nem tudhatod, hogy mi lesz belőle, mindig a véletlen is beleszól.”

Amellett, hogy a késői modernista musique concréte vagy a zajzene hagyományához kapcsolódik, a talált hangok feldolgozása az újrahasznosítás divatos aktusára is emlékeztet. „Ezt a divatos kontextust fel lehet használni, mint egy hordozót” – mondja az ötletgazda – „de folyton kell emlékeztetnem magam, hogy ez csak egy edény, igaz is és hazugság is egyszerre. De fel tudom használni arra például, hogy inspirációt jelentsen valakinek kipróbálni valamit, ami elsőre kicsit furcsább vagy sok kérdést felvet benne.”

Zenésznek is hasznos a filmes képzés

„Lehet, hogy hamarabb gondolkodom vizuálisan, mint hangban” – gondolkozott el Józsi, amikor Brâncuși szobrai és a zene kapcsolatáról kérdeztük.

A 2016-os Kolozsvár Sosem Alszik programsorozat keretében „Brâncuși Brâncușiról” címmel hoztak össze kísérleti előadást Andrea Iacob rendezővel és a kolozsvári román színház és opera társulatának tagjaival. A zeneszerzés falra kivetített szobor-fotókkal kezdődött, avat be Józsi: „Brâncuși tisztában van alkotóként az élet függőleges és vízszintes szintjével, a szobraiban mindig érződik egyfajta felfele törekvés a szakrális dimenzió fele.” És hogy ebből a gondolatból hogy lett zene? „Összességében úgy képzeld el, hogy mondjuk szólt egy zongora, gitár, elektronika és két énekhang, ezek közvetítették a szobrokat” – válaszolja. „Ezeknek a minősége, sebessége volt meghatározva, például volt olyan, amikor abból indultunk ki, hogy rejtve legyen az ének és inkább az emberi hang legyen hangsúlyos, például valaki egy hangot tart három percig, ami meg nem szűnik, mintha egy fénysugár lenne. Ez már közelebb van egy lépéssel Brâncuși-hoz.”

A filmes képzés nem csak a vizuális érzékenység miatt volt fontos Józsi számára: ma is gyakran hivatkozik zenei tréningen Eisenstein montázselméletére, vagyis arra, hogy két egymást követő kép összhatásából új jelentés születik. „A film tanított meg például, hogy szemantikailag legyek kíváncsi a hangra, a jelentések és hordozóik, a dramaturgia és feszültség szempontjából” - fogalmazott.

Az Our Environment Remixed végeredménye egy interneten ingyenesen elérhető zenei album lesz, amelyből két track máris hallgatható a Soundcloudon. Május 13-án a kolozsvári sétatéren pedig a város természeti környezetének újragondolt hangjait meghallgathatjuk egy élő és interaktív koncerten is, amikor – bár egyelőre titok, hogy hogyan – de a közönség is részt vehet az alkotófolyamatban. A projekt csapata: Iszlai József – zene, utómunka, hangfelvétel, Kádár Melinda - visual design, Jakab Eszter - live visuals, Jeszenszky Tamás – hangfelvétel, Oláh-Badi Levente – videó.
banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?