Tudományos ülésszakon méltatták Csíkszék 1848-as ágyúöntőjét, a nagyközönség számára eddig kevéssé ismert Bodor Ferencet, aki Székelyföld első ágyúját öntötte. Az új történelmi adalékokkal szolgáló szakmai eseményt Pál-Antal Sándor akadémikus kezdeményezte. ​

Újabb mozaikdarabokkal gazdagodtak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc csíki vonatkozásai hétvégén – erről győződhetett meg az, aki részt vett a Csíkszeredában szervezett tudományos ülésszakon, amelyen többek között a „Csíkszék Gábor Áronja”-ként is ismert Bodor Ferencről esett szó. ​Kiderült: mindeddig nem rendelkeztek a kutatók forrásokkal személyére vonatkozóan, de most új korszak kezdődött a feltárásban, illetve újraértelmezésben.

A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében és üléstermében zajló Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Csíkszéken a legújabb kutatások tükrében című konferencián az ülésszak kezdeményezője, Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi akadémikus, és Ferencz Angéla intézményvezető köszöntötte a résztvevőket.

Amint azt az akadémikus, levéltáros elmondta: a '48-as események csíkszéki vetületeinek feltárása nem egy lezárt szakmai terület, még jócskán tartogat meglepetéseket. Mint azt az ülésszakon – majd a szombaton, Csíkmadarason helyet kapó konferencián is – aláhúzta: a Csíkmadarashoz kötődő, kassai születésű Bodor Ferencről méltatlanul feledkezett meg az utókor, noha ő volt Gábor Áron mellett a székelyföldi hadiipar megteremtőinek egyike.

Gyakorlatilag az az érdeme, hogy Székelyföldön neki sikerült először ágyút öntenie – általa ismerkedett meg Gábor Áron is az ágyúöntéssel. Továbbá Csíkmadarason a honvédségnek nagykapacitású lőporgyárat üzemeltetett, családi vagyont is a létesítményre áldozva.

Életútját az a friss kötet mutatja be, mely a Mentor Könyvek Kiadó és a Csíkmadarasi Polgármesteri Hivatal révén jelent meg, a tudományos ülésszak több szerzőjének közreműködésével.

A Hargita Megyei Kulturális Központ rendezvényén Garda Dezső egyetemi docens, az előadók sorában a gyergyóiak aktív '48-as részvételéről tájékoztatott. Süli Attila budapesti hadtörténész a csíkmadarasi lőporgyár jelentőségéről is beszélt a Bodor Ferenc szerepe Székelyföld szabadságharcában (1848–49) című előadásában.

Komán János maroshévízi történelem szakos tanár szintén Bodor életútját elemezte. Mihály János lövétei történész a nemzeti színek és '48 kapcsolatát tárta fel a hallgatóságnak, Tamási Zsolt marosvásárhelyi történelem szakos tanár rávilágított a római katolikus papság kulcsszerepére az 1848-49-es forradalom kapcsán.

1848 – a székely identitás vége? – tette fel a kérdést Orbán Zsolt, csíkszeredai történelem szakos tanár, a székely identitás és '48 kapcsolatának vizsgálatában, Forró Albert csíkszeredai történelem szakos tanár pedig az 1848-as csíkszéki eseményekkel is foglalkozó tudományos munkákat ismertette.