Szerelem egy merev kultúrában – Eliade és Maitreyi története

Mircea Eliade és Maitreyi Devi szerelme nélkül a hazai irodalom szegényebb volna, a történet azóta is összeköti Románia és India kultúráját – hangzott el szerda délután Kolozsváron azon a találkozón, amelyen a meghívottak a világhírű szerelmi viszonyról beszélgettek, megvilágítva azt a férfi és a nő szemszögéből is.

A Devi Sutra című eseményt az Indiai Tudományok Kolozsvári Központja (Cluj Center for Indian Studies) szervezte a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. Hanna Bota író Mircea Eliade, Mihaela Gligor, a szervező egyesület vezetője pedig Maitreyi Devi szemszögéből beszélt a kettejük szerelméről.1928-ban a bukaresti bölcsészettudomány és filozófia karon frissen végzett Mircea Eliade 21 évesen Kalkuttába indult tanulmányi útra. Mentora, tanítója Surendranath Dasgupta híres filozófus lett, aki a lakásába fogadta a fiatal írót. Itt ismerte meg későbbi regényének múzsáját, leendő szerelmét, Maitreyi Devit, aki a filozófus lánya volt. Dasgupta és Eliade különleges, jó kapcsolata addig tartott, amíg a keleti filozófus számára fény nem derült a lánya és tanítványa közötti viszonyra. 1930-ban kirúgta az írót a családi házból, és eltiltotta a fiatal szerelmeseket egymástól.Maitreyi elit családból származott, művelt, tanult lány volt. 16 évesen jelent meg az első verseskötete, amit a szakma elismert: az előszót Ázsia első irodalmi Nobel-díjas költője, Maitreyi guruja, Rabindranath Tagore jegyezte. A szépirodalom mellett az indiai lány filozófiával is foglalkozott, tanított, sőt pszichológusként is tevékenykedett.

Hanna Bota író elmondta, az indiai emberek szigorú szabályokat követtek a harmincas években, de nem volt ez másképp a következő generáció esetében sem – Maitreyi fiai megrendezett házasságban éltek. Tehát akkoriban senki nem nézte jó szemmel, hogy egy fehér európai férfi feleségül vegye a híres értelmiségi család lányát. Mihaela Gligoru 2007-ben Maitreyi egyik fiával (Priyadarshi Sen) és annak feleségével (Rupa Sen) is találkozott Indiában.

Bengáli éjszakák

Mircea Eliade fiatal, európai gondolkodással mesélte el szerelmük történetét az 1933-ban megjelent Maitreyi – Bengáli éjszakák című könyvében, véli Hanna Bota. Felkavaróan akart írni, nem mellőzve az erotikát, és ez sikerült is neki. Nem kell azt gondolni, hogy a regényben az igazság szerepel, figyelmeztetett, hanem Eliade úgy írt a Maitreyi mellett eltöltött évekről, ahogyan ő azokat megélte. Olyan nyelvezetet használt, amit a bengáli kultúra nem tolerált, a regény miatt Maitreyi családját nagyon sok támadás érte.

A nő sokáig nem tudott a regényről, amikor viszont elolvasta, csalódott, sértett volt. Zavarta, hogy a tudta nélkül a könyv 80 százalékában Eliade valós neveket, helyszíneket használt, az pedig mélységesen felháborította, hogy valótlanságokat állított, Maitreyi tagadta azt a testi intimitást, amiről a regény beszámol.Maitreyi ezt nem is hagyta annyiban, figyelmeztetett Mihaela Gligoru, 1974-ben Na Hanyate címmel megírta a szerelmük saját olvasatát. Eliade egy szenvedélyes regényt írt, négy évtizeddel később pedig a nő ugyanannak a történetnek az érzelmi vetületét emelte ki. 1976-ban Maitreyi regényét Sahitya Akademi Award díjjal tüntették ki, az indiai irodalmi közeg fontos elismerésével.

Eliade India Eminescuja

Dr. A.V.S. Ramesh Chandra India romániai nagykövete feleségével volt jelen a találkozón. A diplomata a közel kétszáz fős hallgatóságnak elmondta, Indiának olyan fontos Mircea Eliade, mint Romániának Mihai Eminescu. Megköszönte az indiai kultúra iránti érdeklődést, és azt, hogy Maitreyi és Eliade története a romániai tananyag része.Az eseményt Crina Andriucă és George Sfetcu színészek performansza zárta, Maitreyi verseiből és Eliade naplójából hangzottak el részletek.

Kapcsolódók

Kimaradt?