Karády Katalin emlékestek Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön
A Ne kérdezd, ki voltam – Karády Katalin, a díva emlékére címmel 2016 őszén, Budapesten megjelent kötetet mutatják be február 22-én Csíkszeredában és 24-én Sepsiszentgyörgyön. A Balassi Intézet Magyar Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókja szervezte rendezvényeken a díva sanzonjaiból is hallhatunk, helyi színművésznők- és zongoristák duettjei révén.
Korábban sosem látott képekkel illusztrált, összegző kötetet adott ki tavaly szeptember végén Ne kérdezd, ki voltam – Karády Katalin, a díva emlékére címmel a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), a Szépmíves Kiadóval együttműködve. A kötetet - amely monográfiának is tekinthető, hiszen az életrajzi eseményeit közel kétszáz kép (fotó, film- és reklámplakát) illusztrálja, amelyek így együtt most jelentek meg először - Péter Zsolt fiatal színháztörténész, Karády Katalin pályájának szakavatott ismerője, a könyv szerkesztője ismerteti a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókja szervezésében Székelyföldön is.
A könyvbemutatókon pedig a sanzonokból is fölcsendül majd: február 22-én, szerdán, 18 órától a Csíki Játékszín épületének Hunyadi László Kamaratermében az emlékesten Márdirosz Ágnes, a Csíkszeredai színtársulat művésznője hangján szólalnak meg az ikonikus Karády-slágerek, Ráduj Gábor zongorakíséretével. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncstúdióban pedig február 24-én, pénteken 17 órától találkozhatunk a szerkesztővel, ahol D. Albu Annamária, a Tamási Áron Színház színésznője teszik emlékezetessé az estet a díva örökzöld slágereivel, Kertész János zongorista kíséretével.
Eseményekre hangolódásként mi a tavalyi év végén megnyílt OSZMI virtuális Karády-kiállítására hívjuk meg olvasóinkat, amely itt tekinthető meg.
Kiadatlan felvételek tölthetők le a kötet révén
„Negyedszázaddal a színésznő halála után elérkezett az ideje annak, hogy színháztörténeti források segítségével megrajzoljuk Karády Katalin félbetört pályaképét, és rekonstruáljuk életrajzát. Nem kezdtünk újabb oknyomozásba s elméleti fejtegetésbe – ehelyett a rendelkezésre álló ismeretanyagot összegeztük. A gazdagon illusztrált kiadvány különlegessége, hogy QR-kód segítségével a díva máig kiadatlan felvételeit is letöltheti az olvasó” -írja a Szépmíves Könyvsorozatban megjelent kötet ajánlójaként szerkesztője Péter Zsolt.
Az eddig megjelent könyvkritikák egybehangzóan állítják: a kötet célja bevallottan nem kevesebb, mint hogy végre méltó helyére kerüljön a színésznő a magyar szellemi örökségben, a fellelhető ismeretanyag összegzésével. Életrajzi tanulmánya mellett szerepelnek a színésznő – itthonról és az emigrációból írt – magánlevelei, valamint egy tudományos háttéranyag is, amelyben a díva részletes életrajza, színházi és filmszerepeinek, valamint gramofonfelvételeinek listája olvasható.