Bertolt Brecht A szecsuáni jóember című drámáját mutatta be a bukaresti Bulandra Színház Andrei Șerban rendezésében az 5. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében.

Az előadásban a jóra törekvő ember történetét és küzdelmeit követhetjük végig, ami nem független az isteni akaratoktól sem: három Isten azért látogat Szecsuánba, hogy találjanak egy jó embert, aki visszaadja az istenek emberekbe vetett hitét. A darab továbbá azt is tematizálja, hogy a társadalom hogyan reagál a jóra, a változtatni akarás hajlamára. A szecsuáni jóembert két éve játssza a Bulandra Színház.

Rodica Mandache és Ana Covalciuc bukaresti színésznők az előadás másnapján szervezett közönségtalálkozón számoltak be a témával, rendezővel, színházzal kapcsolatos élményeikről. Mint kiderült, a csapat többi tagja „igazoltan” hiányzott, ők visszautaztak a fővárosba próbálni. Rodica Mandache a három Isten egyikét játssza, elmondta, az általa színpadra vitt karakter kételkedik az istenek és emberek szerepében, felteszi a kérdést, hogy a világ meg tud-e változni. Szerinte A szecsuáni jóember tükröt tart a mai megromlott társadalom elé.

Mandache mellett Ana Covalciuc más generációt képvisel, tőle megtudtuk, nem véletlen, hogy egyfajta szabadúszóként mozog a színházi világban. Elmondta, nem vágyik arra, hogy egyetlen társulat mellett elkötelezze magát, de kiemelte, a leghosszabb együttműködése egyelőre a Bulandra Színházzal van. Az előadással kapcsolatban számára a legmeghatározóbb élmény az epilógus, a jelenet közvetlenségétől mindig kirázza a hideg.

Az előadásban nagyon sok konkrét utalás van a modern társadalom általános problémáira, például a „lopás”, „korrupció”, „hazugság” feliratú táblák jelennek meg bizonyos jelenetekben. Mandache úgy véli, Andrei Șerban drámától függetlenül beledolgozza az előadásaiba ezeket az utalásokat, de szerinte a néző akkor is a társadalmi problémákhoz kötne egyes jeleneteket, ha ezeket a darab nem mondaná ki ennyire egyértelműen. Covalciuc hozzátette, az eredeti dráma már megfogalmazza ezeket a témákat, nekik csak aktualizálni kellett őket, hogy a máról szóljanak.

A társadalmi problémák tematizálása mellett az előadás egy morális, emberi oldallal is foglalkozik – jegyezte meg Covalciuc. Elmondta, ő minden fellépés után más kérdésfelvetéssel távozik, azt szeretné, ha a néző is hasonlóképpen gondolná tovább a látottakat. Nemcsak a látványon és a szövegen keresztül fogalmazza meg az előadás az üzenetét, hanem zenével is üzen. Raul Kusak jazz-zenész élőben kíséri az előadást, a közönségtalálkozón megtudtuk, a végső zeneszámok a próbafolyamat alatt születtek.

A beszélgetés nagy mértékben a rendezővel való közös munkára is kitért. A bukaresti színésznők hangsúlyozták, Andrei Șerbantól elsősorban fegyelmet, a munkával szemben komolyságot lehet tanulni. Ana Covalciuc például ezt mindegyik alakításában kamatoztatja. Rodica Mandache szerint Șerbannak hatalmában van elhitetni a színészekkel, hogy a színház a világ közepe. Hozzátette, azt is a rendezőnek köszönhetik, hogy az előadás alatt arra is figyelnek, mások hogyan alakítanak – ha valaki közülük kimagaslóan jól teljesít, akkor azért meg tudják dicsérni egymást.

Mandache továbbá kifejtette, Andrei Șerban minden előadásában megadja a színésznek a lehetőséget arra, hogy a néző ne „gyilkolja” őt meg a darab végére, hogy elnézést tudjon kérni a közönségtől és beismerje előtte, hogy azon az estén ennyit tudott nyújtani. Elmondta, a színész számára ez elképesztő érzés, segít abban, hogy tovább haladjon.

Brecht drámáját vasárnap, az Interferenciák záróestéjén a Vígszínház feldolgozásában is meg lehet tekinteni, Michal Dočekal rendezésében.