Adrian Ghenie „Nickelodeon” című diptichonja 9 millió dollárért kelt el Londonban október elején, kortárs román képzőművész munkájáért még sosem fizettek ennyit. A New York Times újságírója annak járt utána, hogy mi lehet a romániai művész sikerének titka.

A 9 millió dolláros rekord előtt néhány hónappal a másik vezető londoni aukciósház, a Sotheby’s 4,5 millió dollárért adta el a Napraforgó 1937-ben című festményt, amely Van Gogh ikonikus festményét náci utalásokkal ábrázolja. A Gheniet képviselő New York-i Pace Gallery állítólag várólistát vezet a műveire pályázó vásárlókból.

A New York Times cikkének szerzője, Robin Pogrebin szerint a román művész hatalmas sikerének egyik oka a festmények iránti kereslet általános növekedése lehet - Francis Bacon, Gerhard Richter és Jenny Saville munkái is magas áron keltek el, valamint az a tény is, hogy Ghenie évente mindössze 10-15 festményt alkot, ami a cikk írója szerint kevésnek számít, emellett az, hogy kevés valódi mestermű kerül piacra, de a viszonylag hozzáférhető ár és a tehetős ázsiai vásárlók tömege is hozzájárulhat.

Más vélemények szerint a Ghenie körüli „hype” nagyrészt mesterséges: minden galéria érdeke, hogy azt mondja, várólisták vannak bizonyos alkotók munkáira. A galériák ugyanakkor vigyáznak arra, hogy Ghenie intézményesen is elismert legyen: a Los Angeles-i Hammer múzeum és a Kortárs Művészeti Múzeum, a San Fransisco-i Modern Művészeti Múzeum és a londoni Tate is vásárolt már munkát a nagybányai származású művésztől.

Ghenie vitathatatlanul tehetséges a szakértők szerint, de festményeinek értéke váratlan mértékben nőtt. Az impresszionista Gustave Caillebotte és az expresszionista Gustva Munch híres munkáira emlékeztető A híd (The Bridge) című festményét várhatóan 1,5 és 2,5 millió dollár közötti árért adják majd el a Christie’s november 15-i árverésén, miközben két évvel ezelőtt mindössze 400.000 dollárért vásárolták meg egy Los Angeles-i galériában. A galéria tulajdonosa, Mihai Nicodim szerint szokatlan, hogy ilyen gyorsan cseréljen ismét gazdát egy mű, de a hatalmas árak miatt ez érthető.Maga a művész nem nyilatkozott a New York Times-nak, arra hivatkozva, hogy éppen alkot és most semmi másra nem tud gondolni. A 2015-ös Velencei Biennálén viszont azt mondta a vezető amerikai lapnak, hogy „A piac őrült. Frusztráló látni, hogy milyen gyorsan jutnak emberek nagyon sok pénzhez. Spekulációt érzek a dologban. Ez nem én vagyok. Ez a művészeti új világa.”

A Hammer múzeum munkatársa Neo Rauch német művész tíz évvel ezelőtti sikeréhez hasonlította Ghenie sikerét és hatását a mai román művészetre. Brett Gorvy, a Christie’s kortárs művészetért felelős vezetője szerint még elválik, hogy Ghenie sikere mennyire lesz hosszú életű, a divat ugyanis gyorsan változik, és mindig lehet számítani visszaesésre. „A kérdés az, hogy milyen hosszú időbe telik a művésznek, hogy ismét az élre törjön” – fogalmazott Govry a New York Times-nak.