Különleges helynek bizonyult, így meg is telt élettel az Aranykakas udvara, ahol a 4. Vásárhelyi Forgatag kortárs művészeti terét rendezték be.

A négy nap alatt minden volt itt: koncertek, közös éneklések, folyóirat- és könyvbemutató, bútorfestés, cirkuszi mutatvány, táncszínházi előadás, kamaszoknak lelki tanácsadás, kisgyerekeknek rajz- és kézműves foglalkozás, a slam poetry bajnokság erdélyi döntője, rövidfilmmaraton, kerámiaműhely.

Szivárványos konyhabútor

Nem szokványos helyen, a romos – a századfordulón épült, egykori Bürger-féle – palota szintén romos udvarán, hatalmas platánfák alatt, az egykori vendéglő nyári kertjének maradványait őrző helyen rendezték be immár harmadik alkalommal a Szféra kortárs művészetek terét. A színesre festett raklapokból, betonpárkányon, kivágott fa maradványán, földre terített szőnyegen, lépcsőn ültek többnyire a résztvevők.

A szedett-vedettség, a színes tárgyak és a sokféleség otthonosságot kölcsönzött a helynek. Sehol semmi merevség, kényszer, előírt viselet – ide mindenki úgy jött be, hogy jól érezte magát, nem kellett megfelelnie senkinek. Zene szólt, egyszerre akár több helyről is, ám ez különösképpen nem zavart senkit.

Az egyik beugróban – az egykori nyári kert egykori „szeparéja” lehetett – a Vinterio Furniture bútorfestők vonzottak nagyon sok látogatót, akik saját bútoraikkal érkeztek. Itt nem csak tanácsot és ötletet kaptak, hogy hogyan újítsák fel a padláson talált régi asztalkát vagy kisszéket, de festéket is, hogy meg is valósíthassák az ötleteiket.

“Szivárványszínűvé varázsolom a konyhaszekrényemet” – mondta érdeklődésünkre az egyik résztvevő, aki több kis fiókot hozott magával. Elmagyarázta, hogy azokat mind más-más színűre festi, az otthon maradt, nagyobb darabhoz pedig megvásárolja a kréta alapú festéket, amelynek az az egyik sajátossága, hogy a régi, szocreál, lakkozott bútorokat is képes befogni.

AnyaLátó a táncparketten

Az egykori zenekari-, vagy táncszínpadon a Látó legfrissebb, összevont nyári számát mutatta be Demény Péter szerkesztő, aki Albert Máriával és Boros Kingával beszélgetett. Az AnyaLátó lapszám kapcsán szó esett azokról a szövegekről, amelyek szülésről és születésről, anyaságról szólnak, de kitértek a csecsemők színpadi jelenlétére is.

A lapszámot Láng Zsolt szerkesztette, társszerkesztője Boros Kinga dramaturg, aki a Terminus ötletgazdájaként is jelen volt. A Terminus című színházi esemény megírt dialógusok és a nyers valóság összefonódásában kísérli meg kinyitni a szülés és születés témáját.  

Ötteletek a romos falak alatt

Az Aranykakas épületébe nem lehetett belépni, erre a több helyre is kifüggesztett táblák figyelmeztettek. A sötét, keret nélküli ablakok alatti eseményekkel a szervezők szerették volna a ház tulajdonosának felhívni a figyelmét, ötleteket adni, mi mindenre lehetne használni például az udvart. Összművészeti központnak, kortárs művészeti térnek, ahol a zene, a színház, a film- és színházművészet jól megfér egymás mellett – mutattak rá.

Az irodalmi eseményekkel párhuzamosan az egyik beugróban Kádár Annamária marosvásárhelyi pszichológus beszélgetett az érdeklődőkkel a kamaszkori problémákról. Az 13 éveseknél idősebbeknek szóló workshopon szintén jó hangulat uralkodott, a résztvevők – Csáki Csilla színházrendező és a Tompa Miklós Társulat önkéntesei beszélgettek a pszichológussal azokról a kérdésekről, amelyek a mai kamaszokat foglalkoztatják.

A Látó lapszámbemutatóját a Lektor Könyvkiadó rendezvény követte: Nagy Attila Csillagköz című verseskötetéről és egy következő könyvéről beszélgetett a szerzővel Szőcs Katalin szerkesztő.