Kolozsváron, a régi várfal keretezte Fogoly (Potaissa) utcában nyílt meg csütörtökön az Ünnepi Könyvhét. A „hét” igazából csak négy napot tart, de ezen a négy napon rendkívül változatos könyv- és programfelhozatal vár az olvasni vágyókra.

Kampánycsendet kért a könyvünnep négy napja idejére H. Szabó Gyula, Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke. Ennek jegyében nem politikusi, hanem „civil” foglalkozásuk megnevezésével szólította színpadra a rendezvény támogatóit: Kelemen Hunor költőt, filozófust, állatorvost, Horváth Anna közgazdászt, jogászt, Vákár István kertészmérnököt, Markó Béla költőt, szerkesztőt, Mile Lajos tanárt.

A nyomtatott könyvet a digitális kultúra elterjedése óta folyton „temetik”, mondta Kelemen Hunor (képünkön), mégsem tűnt el és nem is fog. „Nagyon fontosnak tartom, hogy már hatodik alkalommal, a mi szerény eszközeinkkel, hozzá tudunk járulni ahhoz – az RMDSZ és a Communitas Alapítvány –, hogy lehetőség legyen a könyvhét megteremtésére, lebonyolítására itt, Kolozsváron is”, jelentette ki a szövetségi elnök, aki szerint egyre nagyobb szükség van a könyvkiadók, az írók, az alkotók támogatására.

Jobb nemcsak kolozsvárinak, hanem kolozsvári magyarnak is lenni most, mint 10-15 évvel ezelőtt – állapította meg Horváth Anna alpolgármester, arra utalva, hogy (az egyre gyarapodó magyar jellegű rendezvényeknek hála) ismét visszanyeri a város magyar lakossága önbizalmát és azt a hitét, hogy Kolozsvár az övé is.  „A kolozsvári magyar civil és ifjúsági szervezeteknek idén juttatott támogatás összege 1.800.000 lej, ami csak kicsivel kevesebb, mint az ország kormánya által valamennyi romániai kisebbségnek, országszerte, pályázati úton kiírt támogatás” – mondta az alpolgármester.

„Örülök, hogy kertész lehetek egy ilyen helyen” – jelentette ki Vákár István. A Kolozs Megyei Tanács alelnöke a nyomtatott könyv varázsáról, illatáról, „személyiségéről” beszélt.A kultúra támogatásának fontosságára hívta fel a figyelmet Markó Béla. „Azt kell mondanom, hogy ostoba az az állam, ostoba az a kormány vagy az a közösség, amely nem ismeri föl, hogy a kultúra sohasem lehet a piacgazdaság tárgya, sohasem lehet valamiféle piacgazdasági verseny áldozata” – szögezte le az elnök: hisz egy ilyen versenynek a kultúra nem lehet nyertese. Ezzel ellentétben „bölcs az az állam, az a kormány vagy az a közösség, amely erkölcsi, anyagi és másfajta támogatásban részesíti a maga kultúráját”, legyen szó folyóiratokról, könyvkiadásról vagy más területekről. „Ahogy az oktatás, úgy a kultúra is a jövőt jelenti mindannyiunk számára” – tette hozzá Markó.

A könyvhét közönségét Mile Lajos főkonzul is köszöntötte, majd együttműködési megállapodást írt alá a Budapest II. kerületi Marczibányi Téri Művelődési Központ képviseletében Dolhai István igazgató és a Kolozsvár Kulturális Főváros projekt képviseletében Ştefan Teişanu ügyvezető igazgató. A magyar főváros második kerülete ugyanis testvérvárosként segíti Kolozsvárt, hogy 2021-ben Európa Kulturális Fővárosa lehessen.

A Könyvhéten 2011 óta a Kolozsvár Büszkesége díjat is átadják. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke bejelentette: idén Láng Gusztáv irodalomtörténész, „kiváló könyves ember” kapja. A díjazott nem tudta átvenni kitüntetését, mert csak éjfél körül fut be a vonatja Kolozsvárra, az ünnepélyes pillanatra tehát pénteken kerül sor a Minerva-házban.

A Fogoly utcában tehát vasárnap délutánig lehet kortyolgatni a könyveket, a Bulgakovban, Minerva-házban, Kolozsvár Társaságnál személyesen lehet találkozni szerzőkkel, és az Életfa Családsegítő Egyesületnek köszönhetően azok is nyugodtan ünnepelhetnek, akik kisgyerekkel érkeznek a könyvhétre. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét teljes programja itt tanulmányozható.