Hiánypótló kötet jelent meg a nagyváradi zsidók történetéről

A nagyváradi zsidókról jelent meg nagy tudományos igényességgel és alapossággal megírt kötet. Az úri város zsidó lakosai című könyvet az Egyesült Államokban élő Lőwy Dániel jegyzi, aki szakmáját tekintve vegyész, de már számos, történelmi vonatkozású munkát is írt. A több mint 500 oldalas kötethez a washingtoni holokausztmúzeumban is dokumentálódott a szerző, ahol egymillió magyar levéltári anyagot őriznek. Lőwy Dániel könyvét Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán mutatták be hétfő este.

Az úri város zsidó lakosai című könyv rendkívül alapos, ugyanakkor nagyon olvasmányos munka – jelentette ki az est házigazdája, Mile Lajos főkonzul a könyvbemutatón. Hozzátette, a zsidók történetére, főleg a második világháborúban elszenvedett népirtásra nem lehet eleget emlékezni, hisz Nagyvárad lakosságának például a 19. században még 30 százaléka zsidó volt, napjainkban pedig a hitközség mindössze 500-600 tagot számlál.

„Egyfajta belső emigrációban írtam a kötetet, az Amerikai Egyesült Államokban, ott, ahol az emberek más nyelven beszélnek, másként gondolkodnak és talán másként is éreznek” – mondta a szerző. Mesélt a washingtoni holokausztmúzeumban tett kutatásairól, itt őrzik ugyanis a magyarországi holokausztra vonatkozó legtöbb dokumentumot, szám szerint több mint egymillió levéltári anyagot. Itt, az Egyesült Államok fővárosában található például a nagyváradi csendőrség és főispáni hivatal teljes irattára.

Beszédesnek tartotta a szerző, hogy a kolozsvári zsidókról írt kötetét a református egyház könyvkiadója, a nagyváradi tematikájút pedig az unitárius egyház kiadója gondozta. „Ez is azt bizonyítja, hogy ez a téma magyar ügy, akikről én írtam, azok a magyar közösség számára is fontos emberek” – tette hozzá Lőwy Dániel.

„Reneszánsz személyiség”

A kötetet méltató Szőcs Géza reneszánsz személyiségnek nevezte a szerzőt, aki, miközben szakmájában is publikál és megállja a helyét a vegyésznagyhatalomnak számító Egyesült Államokban, mindeközben van ideje és energiája saját szülőhazájának történelmi kérdéseivel is behatóan foglalkozni.

Ő volt például az egyik kezdeményezője és szerzője a Kőbe írt Kolozsvár című kötetnek, amelyben Demeter V. Jánossal és Asztalos Lajossal együtt Kolozsvár régi épületeinek feliratait, címereit, emléktábláit örökítették meg. A munkát még a kommunista diktatúra korszakában kezdték meg, ami egyáltalán nem volt veszélytelen. A dokumentum-értékű kiadvány végül 1996-ban jelenhetett meg.

Lőwy legújabb művének hangvétele is higgadt és tárgyilagos, mondta Szőcs Géza, ami nem könnyű, főleg ha a feladat a közelmúlt történéseinek felelevenítése. „Nagyon nehéz rossz szenvedélyek felébresztése nélkül írni erről a kérdésről” – jegyezte meg az író.

Egy bocsánatkérés története

A kötet szerzője felidézett még egy megindító történetet a nagyváradi zsidóság kapcsán. Nagyvárad polgármestere a második világháború idején Soós István volt, aki megtagadta a gettók felállítására vonatkozó parancsot és inkább lemondott. Helyét Gyapay László foglalta el, aki ismert volt szélsőjobbos nézeteiről és vállalta, hogy három nap alatt a város mind a 30.000 zsidó lakosát összegyűjti. Fia még Nagyváradon született, de néhány éves korában a család kivándorolt Amerikába, a fiú Less Gapay néven vált jónevű újságíróvá. Harminc évvel apja halála után tudta meg, hogy ő egy háborús bűnös gyermeke, ennek a kutatásakor ismerkedett meg Lőwy Dániellel is.  A tényt több önmarcangoló családtörténeti cikkben próbálta meg feldolgozni. Később útra kelt, eljött Nagyváradra és a még életben lévő zsidóktól bocsánatot kért. Bár eleinte nagyon bizalmatlan volt Lőwy Dániellel szemben, végül összebarátkoztak, és a szerző sokat idézi őt kötetében.

 

Kapcsolódók

Kimaradt?