A parlament első olvasatban elfogadta a Híd kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló javaslatát. A törvénytervezet alapján a duplájára nőne a magyar kultúrára fordítható összeg és a kulturális önkormányzatiságot is biztosítaná az új szabályozás.

Solymos László a Híd parlamenti frakciójának vezetője a Bumm portálnak elmondta, az elmúlt 25 évben az ez első olyan tervezet, amiről tárgyalni lehet. Hozzátette, először fordul elő, hogy a kisebbségi kultúrák finanszírozását komplex módon kezelő törvényjavaslat került a parlament elé. A tervezet a kulturális önkormányzatiságot is biztosítaná a nemzetiségi kisebbségek számára. A jogszabályt ugyan még a második olvasatban is el kell fogadnia a parlamentnek, a jelenlegi változat mellett azonban 109 képviselő szavazott igennel, 1 nemmel, és 19-en tartózkodtak. A Híd javaslatát az összes parlamenti párt frakciója támogatta.

Solymos korábban elmondta, hogy a parlament elé kerülő törvénytervezet egy ún. Kisebbségi Kulturális Alap létrehozásával számol, és ezen belül kerülnek egymástól elkülönítésre az egyes kisebbségek. A döntéshozatal legfontosabb szintjét a szakmai tanácsok jelentik, az ő kezükben van a végső döntés lehetősége. Tagjaikat részben a kollégiumok választják meg, részben pedig a kollégiumokon kívüli független kisebbségi kulturális szakértők alkotják, akik arra ügyelnek, hogy a döntéshozatal átlátható, szakmailag megalapozott és indokolt legyen.

„A szakmai tanácsok a kisebbségek kulturális önkormányzatiságának megtestesítői lennének, amelynek tagjai között a kisebbségek erős többségben lennének, döntéseiket pedig már senki nem tudná felülbírálni. Leegyszerűsítve úgy is mondhatnám, hogy az így létrehozott Szlovákiai Magyar Kulturális Tanács az itteni magyar kultúra mini-parlamentje lenne, ahol a delegátusok autonóm döntéseket hozhatnának a legfontosabb kisebbségi kulturális kérdésekben. Mivel a tanácsok birtokolják a kulturális területek közötti pénzügyi elosztásról való döntés jogát, illetve a pályázatok végső kiértékelését is, okkal mondhatjuk, hogy lehetőségük van kulturális politikai irány meghatározására, a kisebbségi kulturális élet valódi befolyásolására” mondta el a javaslatról Solymos László, a Híd frakcióvezetője.

Solymos portálunknak azt is elmondta, örül, hogy a Szlovákia történetében végre eljutottunk oda, hogy létezik egy kidolgozott törvényjavaslat a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról, amely ráadásul meg is emeli, a magyar kultúra esetében megduplázza a rá szánt összeget. Ennél már csak akkor lenne elégedettebb, ha végleg el is fogadnák a törvényt.

„Az Alap létrehozása lehetővé tenné, hogy a kisebbségi kultúrák finanszírozása stabil keretek között folyjon, külső szereplők beavatkozása nélkül. Nem függne az aktuális kormány kényétől-kegyétől. Az egész szervezet átlátható lenne, azaz nyilvánosságra kerülne ki, miről, miért és hogyan döntött pontosan. Bízom benne, hogy a kormánytöbbség is megérti: olyan javaslatról van szó, amely egy régi és kellemetlen problémát rendezne jól és tartósan, és hogy a tervezetünk a második olvasaton is túljutva törvényi erőre lép,” mondta Solymos László.