Könyvvásár és könyvbemutatók nyitották az idei Vásárhelyi Forgatagot. A kulturális események kavalkádjában kiemelkedő esemény volt a Román-magyar kapcsolatok napjainkban tematikájú beszélgetés volt, ahol Lucian Mândruță skype-on jelentkezett be.

A Teleki Téka udvarán könyvvásár nyílt a Vásárhelyi Forgatag első napján, a diófa árnyékában pedig két könyvet mutattak be: a 2014-es Sütő András-konferencián elhangzott szövegekből szerkesztett, (M)ilyen gazdagok vagyunk (?) című kötetet, amelyet közösen adott ki a Polis kiadó és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem kiadója, az UArtPress, Lázok János szerkesztésében. Azt követően a Mentor Könyvek Kiadónál látott napvilágot Balás Árpád Zsebreszabott Marosvásárhely című, rendhagyó útikalauza, amelyet a szerző jelenlétében mutatott be a kiadó.

A Sütő-konferencia kötet 21 szerzője közül haton vettek részt a könyvbemutatón: Markó Béla, Demény Péter, Sorin Crișan, Vida Gábor, Kuszálik Péter és Lázok János. A Sütő András életmű kapcsán valamennyien elmondták meglátásaikat, gondolataikat, azt, hogy hogyan látják, értelmezik ma Sütő írásait. 

A marosvásárhelyi nyugalmazott földrajztanár és népszerű idegenvezető Balás Árpád nagy munkát tett le az asztalra, olyan marosvásárhelyi útikalauzt, amelyre már rég vártak a városba látogatók, illetve a helyiek is. A kötet rendhagyó útikalauz: 120 látnivalót sorol fel, nem csupán adatokat, de kulisszatitkokat is felfed, szórakoztat is.

Az előző két Forgatagtól örökölt népszerű programok, mint a tematikus városséták, az idén sem maradnak el. Újdonságnak számított a Bernády-séta, amely során Fodor János történész azokat a helyeket mutatta meg és ismertette az érdeklődőkkel, amelyek szorosan kapcsolódnak a nagy városépítő polgármester nevéhez.

Csütörtök folyamán még számos rendezvényen vehettek részt a vásárhelyiek: képzőművészeti kiállításmegnyitó, fotókiállítás, konferencia a 125 éve született Makkai Sándorról, színházi bemutató a Spectrum színházban, előadás a Concordia szálló előcsarnokában, koncert a Maros-parton, operett-est a Kultúrpalotában.

Az egyik kiemelkedő esemény a Sportakadémia udvarán kialakított Bor-udvarban a Román-magyar kapcsolatok napjainkban témával szervezett kerekasztal-beszélgetés volt, ahol Lucian Mândruță skype-on jelentkezett be, illetve ott ült az asztalnál Kós Anna, a Művészeti Egyetem dékánja, Novák Zoltán történész, a Román Akadémia marosvásárhelyi kihelyezett részlegének munkatársa, Labancz Dávid, a Művészeti Egyetem hallgatója, valamint román részről Lucian Săcălean, a Petru Maior Egyetem tanára, Aurel Lazăr egyetemi hallgató. A beszélgetést Lázok Klára történész, a Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője moderálta. Azt a témát járták körül, hogy Marosvásárhelyen két, párhuzamos közösség él: egy román és egy magyar, akik között szinte nincs kapcsolat és ezt ki hogyan éli meg, mit tapasztal ebből, miért alakult ez így, vagy mindig így volt-e.

Valamennyi résztvevő anyanyelvén beszélt, szinkrontolmács fordított és az általánosságok után személyes élmények is felszínre kerültek, a beszélgető partnerek olyan történeteket osztottak meg egymással és a hallgatósággal, amely emberközelről mutatta meg, hogy hogyan is működik, vagy nem működik a két nemzet közötti együttélés. Kós Anna magát magyar származású magyar nemzetiségű magyarnak vallja, válaszként Klaus Johannis államelnök kijelentésére, aki német származású románnak mondta magát. Novák felidézett egy mulatságos történetet, amikor Kolozsvárról stoppal utazott haza Marosvásárhelyre és a fiatal gépkocsivezető megkérdezte tőle: „Vrei să ne tutuim?” (Akarod, hogy tegeződjünk?) – mire ő zavarba jött és annyit mondott, hogy „Nu, nu vreau.” (Nem, nem akarok). A beszélgetőtárs csodálkozva a válaszon, megkérdezte, hogy miért? Mire ő még nagyobb zavarban: „Nu sunt de ăla” (Nem vagyok olyanféle). Vagyis nem ismervén a román „a se tutui” (tegeződni)  kifejezést, úgy értelmezte azt, hogy közös simogatásra hívja a román fiatalember őt.