Sütő Andrásra emlékeztek szombaton, Marosvásárhelyen, ahol az író nevét viselő baráti társaság délután megkoszorúzta a református temetőben a sírját, este pedig a Bernády Házban idézte emlékét.

Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ alapító tagja, Sütő András barátja emlékezett vissza elsőként a politizáló íróra azt követően, hogy filmkockákat tekintettek meg Sütő politikai beszédeiből, jeleneteket az 1990. márciusi eseményei résztvevőinek vallomásaiból. Az 1990. február 10-i marosvásárhelyi gyertyás-könyves felvonuláson elhangzott beszédet idézte a filmvászon, majd azok szólaltak meg, akik áldozatai lettek a fekete márciusként elhíresült eseményeknek.

Demeter József szászrégeni református lelkipásztor, a Sütő András Baráti Egyesület jelenlegi elnöke, aki rokoni kapcsolatban állt Sütővel, édesanyja és az író édesanyja testvérek voltak, Nagy Pált váltotta az egyesület élén, arról beszélt többek közt, hogy az esemény moderátoraként, hogy ha élne Sütő András, 88 éves lenne. Elmondta, az egyesület vállalja a Sütő-hagyaték ápolását, szellemének éltetését, de még mindig nincs Sütő-szobor Marosvásárhelyen, holott már többször is szó volt róla, hogy lesz. Valamiért nem jól állunk hozzá ehhez a kérdéshez, és amíg így állunk hozzá, nem is lesz – mondta a lelkész.

Markó Béla szenátor, író Sütő András a politikai szerepvállalásáról és közéleti elkötelezettségéről beszélt. Úgy fogalmazott, hogy Sütő írói tevékenységét nem lehet szétválasztani a közéleti szerepvállalásától. Kitért arra is, hogy valamiért félbemaradt egy alkotói pályának a kultusza. Nem feltétlenül Sütő Andrásról van szó – tette hozzá Markó, hanem például a Székely Jánoséról is, aki igaz, hogy nem vállalt közéleti szerepet, de irodalmi műveivel harcolt az igazságért. A „hazatérő emberek” kultuszáról beszélt még Markó Béla, Kós Károlyt említette, aki Trianon után hazatért Erdélybe, Bánffy Miklóst, aki 1926-ban jött vissza és Sütőt, aki az 1990 márciusi események után hazajött Marosvásárhelyre.

„Mulasztunk, ha ezeket az embereket nem tartjuk reflektorfényben” – hangsúlyozta. Az elkötelezettség szólva Sütő mellett Király Károly nevét említette még, aki sajátos életpályát futott be, pártfunkcionárius volt, és ellenállóvá vált, Domokos Géza pedig, aki Moszkvában járt egyetemre, a Kriterion kiadót működtette évtizedeken át, mint az erdélyi magyarság identitásmegtartó intézményét. „Nem véletlen, hogy ezek az emberek politikai szerepet kaptak a kilencvenes évek elején” – mondta.

Szélyes Ferenc színművész a Sütő Andrással kapcsolatos színpadi élményeit osztotta meg. Végül a baráti egyesület díjat adott át a Sütő András hagyatékának és szellemiségének őrzéséért Lázok Jánosnak, a Sütő-monográfia készítőjének. Az író bronzba öntött portréját Hunyadi László szobrászművész alkotta meg. Az ünnepi rendezvényen Zágoni Előd gordonkaművész Bach-műveket adott elő.

A megemlékezés ma délelőtt ünnepi istentisztelettel folytatódik Pusztakamároson, Sütő András szülőfalujában. Azt követően a résztvevők megtekintik az író szülői házát is, amelyet az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület megvásárolt, majd kisétálnak a temetőbe Sütő András szüleinek sírjához.