Ujj Mészáros Károly Liza, a rókatündér című abszurd romantikus filmjével kezdődött meg szerda este az orosz fővárosban a kortárs magyar filmfesztivál.

A vasárnapig tartó, Cifra 1 elnevezésű filmes rendezvényt az Oroszországi Magyar Kulturális Napok keretében szervezték meg. A fesztivál helyszíne önmagában is különleges: az orosz fővárosi múzeum birtokában lévő Dokumentumfilm Központ, a Zubovszkij bulváron lévő 19. századi, empire stílusú épületegyüttesben kialakított modern létesítmény. A Balassi Intézet Moszkvai Magyar Kulturális Központjában elmondták, annyira nagy az érdeklődés, hogy már nem is lehet jegyet kapni a vetítésekre.

A moziteremben még a lépcsőkön is ültek a nézők, akik közül sokan maradtak a vetítést követő beszélgetésre. Volt, aki nem kérdezett, csak köszönetet mondott a Liza, a rókatündér című film bemutatásáért. Egy másik résztvevő pedig azért dicsérte az alkotókat, mert a most látott magyar film „visszaadta számára a humor értékét a filmekben".

A moszkvai fesztiválra öt magyar díjnyertes filmet, köztük nemzetközi fesztiválok díjaival elismert alkotásokat válogatott ki a Magyar Filmunió és a Magyar Nemzeti Filmalap. A moszkvai közönség láthatja Mundruczó Kornél Fehér isten című filmjét, amely a tavalyi cannes-i filmfesztiválon az Un Certain Regard (Különleges látásmód) kategória fődíját kapta, Zomborácz Virág Utóélet című filmjét, Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan, valamint Pálfi György Szabadesés című alkotásait.

Az Expert című orosz hetilapban Vagyim Rutkovszkij orosz filmkritikus „adrenalin-bombának, fénynek és életnek" nevezte a Moszkvába elhozott magyar kortárs filmeket. Hozzátette, hogy az alkotások „a valóság Molotov-koktéljai". A Liza, a rókatündér című filmet az egyik forgatókönyvíró, Hegedűs Bálint, a Magyar Nemzeti Filmalap forgatókönyv-fejlesztési igazgatója mutatta be a közönségnek. A szakember Nemes Jeles László Cannes-ben versenyfilmként bemutatott Saul fia című filmjében is közreműködött konzultánsként.

Hegedűs Bálint az MTI-nek azt mondta: úgy látja, hogy „most van egyfajta nyitottság a világban a magyar történetekre". „Oroszországban is érdeklődnek irántunk. A 2011-ben létrehozott Filmalap ugyanakkor a magyar filmes szakma külföldi bemutatkozásának segítése mellett arra is törekszik, hogy visszaszerezze a magyar alkotásoknak a hazai nézők bizalmát" - mondta. A Nemzeti Filmalapnál elv az - mondta az igazgató -, hogy készüljön csak 10-15 film évente, de méltó költségvetésből és odafigyeléssel, hogy az alkotások eljussanak a közönséghez.