Antal Árpád komolyan gondolja a kulturális fővárost
„Komolyan gondoljuk”, ezzel a jelszóval indítja Sepsiszentgyörgy az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címért folyó versenyt, jelentette be sajtótájékoztatón Antal Árpád. A háromszéki megyeszékhely polgármestere szerint az elmúlt időszakban többen is megkérdezték tőle, „tényleg komolyan gondolják-e”, hogy Sepsiszentgyörgy, Székelyföld nevében Európa kulturális fővárosa lehet 2021-ben. Erre válasz a pályázatuk jelmondata, mondta Antal Árpád, aki biztos abban, hogy a projektből a város és a térség is nyerni fog.
„Vagy a kulturális főváros címet nyerjük meg, vagy pedig a székelyföldi együttműködést, a belső kohéziót”, mutatott rá a polgármester, aki szerint a projekt minimuma az lehet, hogy elkészül Székelyföld kulturális stratégiája.
Formailag ugyanis Sepsiszentgyörgy nyújtja be a pályázatot, de az egész régió nevében teszi ezt, így partner a programban Kézdivásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, illetve Háromszék és Hargita megye önkormányzata is. Bár korábban a szándéknyilatkozatot aláírta Marosvásárhely önkormányzata is, nemrég úgy döntött, mégis külön pályázik.
A kulturális minisztérium közzétette a pályázat menetrendjét, és eszerint idén október 10-ig kell benyújtani a legtöbb 80 oldalas pályázatot, majd városonként legtöbb tíz személyes stábnak kell azt élő szóban megvédenie. Előrejelzések szerint legalább tíz hazai város készül részt venni ebben a versenyben, a tíz külföldi és két romániai személyből álló zsűri év végén készít egy „rövid listát”.
A második fordulóba továbbjutó városok kapnak még egy évet az alaposabb felkészülésre, majd 2016 második felében újra be kell nyújtani a kiegészített pályázatot, azt ismét meg kell védeni, a zsűri tagjai minden települést meglátogatnak, és a folyamat végén kijelölik azt a várost, amely 2021-ben Európa Kulturális fővárosa lesz. A zsűri döntését nem változtathatja meg se a hazai kormány, se az Európai Tanács.
Antal Árpád szerint a sepsiszentgyörgyi pályázat erőssége, hogy az országban Kolozsvár után Sepsiszentgyörgyön a legnagyobb a kulturális vitalitás, és arányaiban a háromszéki megyeszékhely költi a legnagyobb összeget kultúrára. A sepsiszentgyörgyi pályázat egyik írója, Veres Nagy Tímea szerint az elmúlt években az a tendencia, hogy kisebb városok nyerik el a címet, de a Sepsiszentgyörgyéhez hasonló régiós projektre is van már precedens.
Az identitás a sepsiszentgyörgyi pályázat témája
Veres Nagy Tímea szerint az identitás kérdésköre erőteljesen jelen van életünkben, univerzális fogalom, amely mindenkiben kivált valamilyen érzelmet. Sepsiszentgyörgy és Székelyföld az európai identitás aktuális kérdéseihez képest olyan sajátos identitás-kérdéskörrel is rendelkezik, amely a témát még sajátságossá teszi: Sepsiszentgyörgy az ország legnagyobb városa, amelyben egy kisebbség a többség; Székelyföld, mint régió szintén ebben a sajátos helyzetben van; a város és a térség lakossága a kommunizmus identitásromboló hatását (egyéni, közösségi, épített örökség, vidék-város stb.) követően identitása újradefiniálásának folyamatában van.
A program eredményeként az emberek közelebb kerülnek saját identitásuk megértéséhez és más identitások elfogadásához helyi, regionális, országos és európai szinten is, ezáltal egy nyitottabb, befogadóbb, erőteljesebb és erősebb, önmagát jobban ismerő és artikuláltabban megmutatni képes társadalmat eredményezve. Ilyen értelemben a programra nem célként, hanem ezen társadalmi folyamatok beindításának eszközeként tekintenek, mondta Veres Nagy Tímea. Antal Árpád hozzátette: nem az a céljuk, hogy a meglévő programsorozatot egymás mellé rakják, hanem innováció hozzáadásával annak lokális jellegén túllépve európai jellege legyen.
A Szent György Napokkal kezdik
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat Városimázs Irodájának vezetője, Barta Mónika rámutatott: már a jövő heti Szent György Napokon elkezdik a programba bevonni a szélesebb közösséget. Két akcióval készülnek, így a központi parkban, a „csillagnál” felállított sátorban május 1 és 3-a között, délutánonként sor kerül az „egySZEMÉLYES színház pár percben” nevű programra, amelynek lényege, hogy a sátorban 10 helyi színész tartózkodik és 5 percenként egy néző mehet be, akinek jelenlétére reagálnak a színészek és egy improvizatív előadást mutatnak be.
A másik program címe „Hozz egy SZEMÉLYES tárgyat - Add magad”. Arra kérik a városünnep résztvevőit, hogy a parkban felállított sátornál mutassanak be egy őket jellemző személyes tárgyat, amelynek kapcsán elbeszélgetnek vele, így próbálják megismerni a közösség elvárásait, igényeit és azt, hogy ki hogyan gondolkodik saját magáról.