A Páneurópai Piknik emlékparkját Európai Örökség-díjjal tüntették ki
Európai Örökség-díjat kapott szerda este Brüsszelben a magyar-osztrák határ mellett fekvő park, amely a Páneurópai Pikniknek állít emléket. A díjra 18 országból 36 jelölés érkezett, végül 10 országból 16-ot választottak ki és jutalmaztak az elismeréssel. A kiválasztottaknak kapcsolódniuk kell az egyetemes európai történelemhez.
A Páneurópai Piknik emlékparkja mellett az Európai Örökség-díjat megkapta még a németországi Osnabrück és Münster városa, mint a harmincéves háborút lezáró, az újkori európai történelem kezdetét jelentő vesztfáliai békekötés helyszíne, a német demokráciamozgalmak jelképének számító Hambach-kastély, az európai kultúra egyik bölcsőjének tekintett ókori Athén központja, az aragóniai királyi levéltár, a madridi Residencia de Estudiantes, a franciaországi Cluny-i apátság, az európai integráció egyik alapítójának tekintett Robert Schuman háza, a szintén az unió egyik alapító atyjaként számon tartott Alcide de Gasperi házában berendezett múzeum, a litvániai Kaunas két világháború közötti éveit bemutató létesítmény, a Litvánia és Lengyelország közösségét a XVI. században megteremtő úgynevezett Lublini Unió, Lengyelország 1791-es alkotmánya, a gdanski hajógyár, ahol megalapították a lengyelországi Szolidaritás-mozgalmat, a portugáliai Coimbra egyetemének könyvtára és a halálbüntetést az európai közösség országai közül elsőként eltörlő portugál törvény, valamint a szlovéniai Franja Partizánkórház is.
Az 1989 augusztusában tartott Páneurópai Piknik békedemonstráció volt, amelynek keretében pár órára jelképesen megnyitották az évtizedeken át szigorúan ellenőrzött és szögesdróttal lezárt magyar-osztrák határt. A rendezvényt több száz Magyarországon tartózkodó kelet-német, NDK-állampolgárnak sikerült kihasználnia, hogy Nyugatra szökjenek. A magyar határőrség annak ellenére nem avatkozott közbe, hogy ebben az időben még tűzparancs volt érvényben, a Magyar Népköztársaság pedig hivatalosan csak pár héttel később döntött úgy, hogy megnyitja nyugati határát az országban erre várakozó NDK-állampolgárok tízezrei előtt.
A kitüntetett helyek a kezdeményezés célja szerint Európa-szerte nyilvánosságot kapnak majd, és így ismertebbé válhatnak.